lépni kéne
gycsaba
2018. október 13. szombat, 13:28
Többször át lett ismételve és fel lett mondva a lecke a román-magyar érdemi párbeszéd elkezdésének a fontosságáról az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pénteki, kolozsvári konferenciáján. Idén is.
Nehezen vitatható, hogy rendkívül fontos és értékes kezdeményezés az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) részéről, hogy évente szervez egy olyan konferenciát, ahol asztalhoz ülhetnek magyar és román véleményformálók, történészek, közírók, egyetemi tanárok, civil szervezeti vezetők és politikusok, hogy a román-magyar viszonyról értekezzenek. Pláne a román centenárium évében, ugye. A hétvégén a hatodik alkalommal szervezték meg ezt az amúgy szerény visszhangú és témájához képest még mindig kevés érdeklődőt vonzó rendezvényt – ezúttal Kolozsváron, a Vallásszabadság Házában –, melynek résztvevői, felszólalói már az első körben egyetértettek abban, hogy bizony nincs előrelépés a román-magyar párbeszéd ügyében és évről évre ugyanazokat az evidenciákat kell megismételni, szerény haszonnal vagy eredménnyel. De addig is lehet örülni annak, hogy egyáltalán van olyan fórum, ahol ez megtörténhet. 
 
 
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke már a megnyitó beszédében összefoglalta mindezt. „A rendszerváltás óta elmúlt három évtizedben nemhogy a megoldásig, de még a gondok felvetéséig és megbeszéléséig sem sikerült érdemben eljutnunk. Ennek láttán minimális kívánságunk és elvárásunk, hogy legalább álljanak szóba velünk. Folytatjuk a párbeszédre irányuló erőfeszítéseinket, bízva, hogy a tanácskozás nem pótcselekvés, hanem előrelépést jelent a román-magyar kapcsolatok rendezése irányába" – fogalmazott az európai parlamenti képviselő. Tőkés emlékeztetett: az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) idén közös levélben fordult Románia elnökéhez, Klaus Iohannishoz, valamint Călin Popescu-Tăriceanu és Liviu Dragnea házelnökökhöz, melyben egy román-magyar kerekasztal felállítását és működtetését, az érdemi párbeszéd elkezdését sürgették. Míg utóbbiak válaszra sem méltatták a két szervezetet, az államelnöki hivatal válaszában azt hangsúlyozta, hogy az etnikai alapú autonómia nem támogatható. 
 
Gabriel Andreescu bukaresti politológus, egyetemi tanár előadásában rámutatott, a magyar-román viszony csak az EU keretén belül rendezhető. Hangsúlyozta, nem szabad elfelejteni, hogy a magyar és a román nép teljesen különböző politikai kultúrával rendelkezik, ezért van az, hogy az egyik fél nehezen tudja elmagyarázni a másiknak, hogy mit is akar egészen pontosan. Andreescu szerint érdekek fűződnek a gyűlölet szításához, ezt bizonyítják az augusztus 10-ei bukaresti utcai események is, ennek volt „ékes” példája a múlt hétvégén lezajlott referendum is, „amely voltaképpen a családok ellen irányult, hiszen valamennyi időre elterelte a figyelmet a családok valós gondjairól”. A bukaresti politológus az ortodox egyházat is bírálta, mondván, a modern társadalom ellen dolgozik. 
 
 
 
Bodó Barna politológus, egyetemi tanár szerint a romániai magyar közösség egyetlenegyszer került az elégedettség állapotába: 1989 végén és 1990 elején, a márciusi eseményekig. „Voltak ügyek, melyek néhány pillanatig elhitették velünk, hogy hátradőlhetünk, de mindig csak pillanatokig tartott. Amennyiben nem kezdődik el az érdemi román-magyar párbeszéd, ha nem nyitunk egymás irányába, ha nem leszünk befogadóak, sajnos ezzel maradunk: sosem leszünk elégedettek, talán néha, pár pillanatig”, fogalmazott az egyetemi oktató. 
 
Sabin Gherman televíziós szerkesztő a centenáriumi év kihívásaira reflektálva megjegyezte, az erdélyi románok  ma is úgy érzik, hogy a nagy egyesülés csak látszólagos volt. „Úgy tettünk, mintha egyesültünk volna. Azt is mondhatnánk, az egyesülés egy esküvő volt, melyen a menyasszonyt biztosan ellopták és meg is erőszakolták. Ne feledjük, az erdélyi identitást továbbra sem ismerik el Bukarestben, mi pedig nem vagyunk elég bátrak, hogy harcoljunk ezért” – jegyezte meg Sabin Gherman. Megjegyezte, száz év sem volt elegendő ahhoz, hogy észrevegyük egymástól azt, ami jó. „A gyerekem rákérdezett a minap, miért van az, hogy sokan az ungur szót használják, ha szidalmazzák a magyarokat és csak akkor használják a maghiar-t, amikor szépen beszélnek róluk. Itt tartunk most és oda jutunk majd, hogy a gyerekeink fognak minket megleckéztetni mindezért. Persze, ha látnak jövőt  a szülőföldjükön és egyáltalán itthon akarnak maradni” – fogalmazott.
 
Mint minden felszólalása alkalmával, a kolozsvári műsorvezető ezúttal is az erdélyi román-magyar párt létrehozását és a közös fellépést szorgalmazta, mert úgy vélte: az erdélyi románok, az erdélyi magyaroknál is nagyobb kisebbséget képeznek ma Romániában. Gherman szerint a felvidéki Most-Híd párt negatív tapasztalata legalább tíz évvel visszavetette az erdélyi román-magyar összefogás ügyét. „Legyen világos: Erdélyben a következő 1000 évben sem jutunk semmire egymás nélkül. Egyelőre ott tartunk, hogy mi, erdélyiek nem vagyunk megfelelően képviselve a törvényhozásban, ezért hang nélkül sosem tudjuk elmondani rendesen, hogy a centralizáció sokkal, de sokkal rosszabb, mint az önrendelkezés.”  
 
 
                   Sabin Gherman (középen) ezúttal is kapott egy nagy tapsot. 
 
Toró T. Tibor az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöke szerint az erdélyi magyarság magát is hibáztathatja amiatt, hogy az elmúlt harminc év alatt nem sikerült érdemi párbeszédet elérnie a többséggel. Ennek az oka szerinte az, hogy az RMDSZ „az önkormányzás helyett felfedezte a kormányzás örömeit". „Nem mindegy, ki beszél a regionalizmusról. Azt látjuk, ha a magyarok beszélnek róla, azonnal másképp értelmeződik, de tudnunk kell, hogy ennek a gondolatnak vannak követői más régiókban is, őket kell megszólítani, összegyűjteni”, fogalmazott a temesvári politikus, aki Gherman kijelentésével egyetértve megjegyezte: 10-15 éve vár egy erdélyi román-magyar párt megszületésére. 
 
Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora az oktatás fontosságát hangsúlyozta a román-magyar viszony rendezésében. Kijelentette: tíz év múlva a nyelvhasználat fontosságáról már csak múltidőben fogunk beszélni, hiszen gépek fogják az értelem szerinti fordítást végezni, és „az egymással marakodó romániai közösségek tananyaggá válnak arra, hogy hogyan nem kellett volna csinálni”. Dávid szerint lehet, hogy ez a társadalom egyszerűen nem érett meg, nem elég művelt ahhoz, hogy felfogja a konstruktív román-magyar párbeszéd szükségességét. „A politikai egyeztetések nem elegendőek, azok rendszerint rövid távú érdekek mentén történnek. Nekünk egy erős értelmiségi rétegre van szükségünk, amely erős és a háttérből mozgatni tudja a jövőt”, mondta a rektor. 
 
 
Eckstein-Kovács Péter, Szilágyi Zsolt EMNP-elnök, Dávid László és Bakk Miklós politológus, mint mediátor. 
 
Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke is úgy véli, ki kell szállni a 19. századi nemzetállami „hungaromán paradigmából”, mert ha a centenárium arról szól, hogy ki mit nyert és ki mit veszített, soha nem lehet megoldani a román-magyar kérdést. Úgy vélte: az új paradigmára jellemző evidenciákat kell hangoztatni: azt például, hogy a románok és magyarok partnerek az EU-ban.

Eckstein-Kovács Péter jogász, volt RMDSZ-es szenátor meglátása szerint arra kell fókuszálni a román-magyar párbeszéd ügyének előremozdítása kapcsán, hogy mi foglalkoztatja ma a fiatalságot, „ki kell találni, milyen lesz a jövő, mert a régi sebek nyalogatásával foglalkozni biztosan nem érdemes már”. 
 
Az idei EMNT-s konferencia résztvevői közös nyilatkozatban kérték az ország vezetőitől, hogy a centenárium nyújtson teret mindkét közösség reményei beteljesítésére. Az itt elérhető nyilatkozat leszögezi: Erdély és Románia egyesülésének a centenáriuma felkínálja a románoknak és a magyaroknak a lehetőséget, hogy újjáélesszék az 1918-ban megfogalmazott s beígért eszményt: „legyünk a románok, a magyarok, valamint a többi államalkotó kisebbség olyan hazája, amely elkötelezett minden közössége vágyainak valóra váltása iránt". Az aláírók felhívást intéztek honfitársaikhoz és a hatóságokhoz, melyben azt kérték: "tiszteljék meg a centenáriumot azzal, hogy elvetik a nacionalista uszítást, kerülik a konfliktust, illetve teret nyújtanak a reményeknek meg az építkezésnek". A résztvevők egy másik nyilatkozatot is elfogadtak, melyben arra kérik a parlamentet, hogy nyilvánítsa a vallásszabadság napjává a vallásbékét 450 éve meghirdető tordai országgyűlés napját. 

Fotók: Bíró István

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/28491
Mi sem ezt tapasztaltuk tegnap este a 30-ason.
És ez felszínre is bukkan, amikor nem patrióták végzik egy-egy épület külső homlokzatának felújítását. És tessék, le se fújta senki trikolór festékkel!
Tiltsák be ezt a románellenes blaszfémiát! Így rikolt egy patrióta társaság a centenárium évében. Ja, ez nem a Times New Roman.
Romániában jelenleg az tud igazi politikai karriert csinálni, aki (plagizált) papírral igazolja, hogy hülye.
Hirtelen, 64 éves korában távozott.
Persze, közben folyik a diplomáciai keringőzés. Meg az iszapbirkózás. Meg a centenáriumi patriotizmus.
Építik ezerrel a karácsonyi vásárt, deszkák és szalagok között lehet csak lavírozni.
A jogállamiság helyzetéről szól a kemény bírálat.
A 20 éves férfi beismerte és bánja a késelést és a gázolásokat. Jobb most neki a fogdában, a családját már fenyegetik.
És ha már uszítanak, nem aprózzák el: 1848. március 15-ét a románok lemészárlásának kezdő dátumaként említik a derék patrióták.
A háromszéki politikusok most ezzel próbálkoznak.
Iohannis ország-világ előtt bejelenti, hogy nem vagyunk felkészülve az EU-elnökségre, mire Dragnea újrajátssza A megtalált bőrönd című bohózatot.
Ha már a jelenlegi miniszternek nemigen akaródzik kakaskodni a mioritikus szemétdombon.
Nem mindenki örült a szokatlan simogatásnak.