harminc év
Szerző: Fall Sándor
2018. május 4. péntek, 11:03
A rendszerváltás szimbolikus pillanata még várat magára.

Meghalt Doina Cornea. Elment ez a kedves, apró, törékeny nő, akinek volt ereje szembefordulni Ceauşescuval és pribékjeivel, a bolygó egyik legidiótább és legkártékonyabb rendszerével. Közel harminc évet élt még az akkor rendszerváltásnak nevezett 1989 végi események után.

Egyre kevesebbet szerepelt a nyilvánosságban. Az 1990-es években gyakran lehetett látni a televízióban, hallani a rádióban, azonnal felismerhető vékony hangján mindig nagyon egyszerű dolgokat mondott, az igaz emberek ugyanis mindig nagyon egyszerű és gyakran kényelmetlen dolgokat mondanak. És Doina Cornea is mondott nem csak kényelmetlen, hanem – nagyon finoman fogalmazva – sokak által igencsak vitatott dolgokat, ám egyrészt a történelmi távlatok általában a hozzá hasonló embereket szokták igazolni, másrészt az vesse rájuk az első követ, aki szintén vállalta, hogy a Szekuritáté pincéiben leverjék a veséjét.

Mindig arról beszélt, hogy miként lehetne valahogy túllépni a 20. század második felének romániai pusztításain, hogyan lehetne visszatérni valamiféle normalitáshoz, méltányossághoz és szabadsághoz, és hogy a korábbi rendszert túlélő elemeket miért kellene végleg kiiktatni Románia politikai, társadalmi, gazdasági, szellemi életéből.

Aztán közszereplései ritkultak, azzal egyidejűleg, ahogy a társadalom kezdte elfelejteni a szocialista Aranykor nyomorúságát, ahogy a Ceauşescu-rezsim örökösei magukat demokratának álcázva magabiztosan megerősödtek az élet minden területén.

Most, 29 évvel Ceauşescu jelképesnek szánt halála után Doina Cornea távozása is szimbolikussá válik. Van ugyanis a rendszerváltásnak egy utolsó, szintén jelképes pillanata, amit már nem ért meg, pedig lehet, hogy megérdemelte volna. Bár ő egészen biztosan erőteljesen tiltakozott volna e felvetésre, de valahogy akkor lett volna kerekebb az ő története – és a mienk is – ha a dolgok a megfelelő sorrendben történnek. De hát így megy ez...

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/26468
Nemcsak azért, mert kedvezőbb a földrajzi fekvése, hanem azért is, mert Magyarország sokkal hatékonyabban képviseli az érdekeit, mint Románia.
Mert már így is ad egy rakás pénzt a sertéspestis megelőzésére, de a kormány nem tesz eleget a disznókért és a gazdákért.
Jósolják a kiskereskedelemben utazó cégek vezetői.
Vállalja a felelősséget, de azért megjegyezte: a tüntetők nem határolódtak el egyértelműen a huligánoktól. Ráadásul állítása szerint Molotov-koktélokat is találtak.
Emlékszik még a nagyváradi Piros tó és Háborúzók utcára? Most itt a párja: „a szimbolikus szekér” és a „100 hegedű Orkesztrája”.
Olyan országban akarok élni, ahol nem küldik sétálni az állampolgárt egy dossziéért, egy fénymásolatért, amit a hivatal is nyugodtan elkészíthetne vagy adhatna.
Van ebben az interjúban szó mindenről: az 1818 utáni gyenge román államról, diszkriminációról, kicsit Erdélyről is. Méghozzá női szemszögből.
Ez jött ki egy közvélemény-kutatás eredményeként. De más nyalánkságok is vannak ott. Például Orbán Viktor.
Bocsánatkérés? Szó se róla. Lemondás? Szó se róla.
Van, aki Dragnea lemondásával mentené meg a pártot. Van, aki szerint már arra sem méltó a PSD, hogy az európai baloldali pártcsaládhoz tartozzon.
Két fő téma köré csoportosulnak idén a legnagyobb kolozsvári magyar rendezvénysorozat eseményei: Mátyás király születésének 575. és a tordai vallásszabadság kihirdetésének 450. évfordulója.
De tényleg... ha minden olyan jól meg a mioritikus hazában, amint azt a nagy kormánypárt hangoztatja, akkor miért is nincsenek?
Most akkor volt katonai ügyész a kormánypalota előtti incidens helyszínén, vagy sem?
Ilyen körülmények között jogos a kérdés: miként tudja biztosítani Románia jövőre az EU Tanács elnökségét?