Antal Árpád beszédet mond március 15-én|Fotó forrása: Facebook
Zászlóbűnözés
pazs
2018. április 19. csütörtök, 16:07
A sepsiszentgyörgyi polgármester fellebbezett a prefektúra által kirótt büntetés ellen.

Bíróságon fellebbezett Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a múlt hónapban rárótt büntetés ellen, amelyet azért szabott ki Kovászna megye prefektusi hivatala, mert nem tűzte ki Románia zászlaját a magyar nemzeti ünnepen – tájékoztat az Agerpres.
Erről csütörtöki sajtótájékoztatóján számolt be a megyeszékhely elöljárója.

Mint ismeretes, Antal Árpád március 14-én, majd 15-én is egyenként ötezer lejes bírságot kapott a prefektúrától az 1994/75-ös törvényre és a 2001/1157-es kormányhatározatra hivatkozva, amely kimondja, hogy más államok zászlaját csak Románia zászlajával együtt szabad kitűzni, és csak állami hivatalos személy látogatása, nemzetközi ünnepség vagy találkozó esetében, közintézményeken vagy a törvény által megszabott közterületeken. Hasonló büntetésben részesült Kézdivásárhely polgármesteri hivatala is a Hargita megyei prefektúrától.

Antal Árpád erre reagálva kifejtette, hogy a 2001. november 21-én elfogadott kormányhatározat értelmében a szervezetekbe, szövetségekbe vagy országos szintű egyesületekbe tömörülő nemzeti kisebbségeknek saját rendezvényeiken jogukban áll saját szimbólumaikat használni. A polgármester azzal is érvelt, hogy a piros-fehér-zöld szalagok, kokárdák és zászlók, amelyeket az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékének tiszteletére tűztek ki, nem a magyar állam, hanem a világon élő összes magyar ember nemzeti szimbólumai.

Válaszképpen Sebastian Cucu prefektus azt mondta, hogy a helyi hatóságok nem a nemzeti kisebbségeket képviselő szervezetek.

A két székely város polgármesteri hivatalának megbírságolása ellen tiltakozott Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, valamint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is.
 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/26294
Pedig ez a mioritikus haza soros EU-elnökségének jelképe.
Hiába szerzett három gólt Észtországban, a védelem csődje miatt csak döntetlent játszott a magyar válogatott a Nemzetek Ligájában.
A gyülekezési törvény módosítását a kormány már régóta fontolgatja, de a legfelsőbb bíróság mai döntése után meglehet, hogy nem lesz már szükség rá. A civilek perrel fenyegetnek.
Négy nagyváros a kezébe vette a sorsát. Elkezdődött volna a gyakorlati regionalizálás? És vajon mit fog szólni mindehhez a bukaresti bojárság?
Kevesebb mint két év alatt elég látványosan alakult a pártok népszerűsége.
Többször át lett ismételve és fel lett mondva a lecke a román-magyar érdemi párbeszéd elkezdésének a fontosságáról az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pénteki, kolozsvári konferenciáján. Idén is.
Jobban játszott, de nem eléggé jól Athénban a magyar válogatott.
Tanulság: nyugodtan lehet kutatni a szekus besúgók után, amíg szembe nem jön valaki, aki túl magas polcon van.
Még a siralmas téesznyugdíjakat is bankkártyára utalná az állam.
A gesztus értékelendő, de ettől még nincs mit ünnepelni.
Mert egy putyinista-erdoganista beütésű autarchikus ceauşiszta nemzetállam. És nincs politikai víziója. És nem akar integrálódni. És, hopp, hasonlítani igyekszik Magyarországhoz.
Ezt persze könnyű leírni. Dragneát és csapatát kifüstölni a kormány épületéből annál nehezebb. És lehet, kicsit kevés is hozzá ez a Klaus Iohannis.
A gyulafehérvári román nemzetgyűlésről sok szó esik a centenárium évében, de csak kevesen beszélnek arról, hogy 1918 decemberében ellen-nagygyűlést is tartottak Kolozsváron. Erről is beszélt a Korunk Akadémia legutóbbi meghívottja, Fodor János történész.
Semmit nem tudni róluk, de valószínű, hogy más nyelven tanulják az ábécét.