Antal Árpád beszédet mond március 15-én|Fotó forrása: Facebook
Zászlóbűnözés
pazs
2018. április 19. csütörtök, 16:07
A sepsiszentgyörgyi polgármester fellebbezett a prefektúra által kirótt büntetés ellen.

Bíróságon fellebbezett Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a múlt hónapban rárótt büntetés ellen, amelyet azért szabott ki Kovászna megye prefektusi hivatala, mert nem tűzte ki Románia zászlaját a magyar nemzeti ünnepen – tájékoztat az Agerpres.
Erről csütörtöki sajtótájékoztatóján számolt be a megyeszékhely elöljárója.

Mint ismeretes, Antal Árpád március 14-én, majd 15-én is egyenként ötezer lejes bírságot kapott a prefektúrától az 1994/75-ös törvényre és a 2001/1157-es kormányhatározatra hivatkozva, amely kimondja, hogy más államok zászlaját csak Románia zászlajával együtt szabad kitűzni, és csak állami hivatalos személy látogatása, nemzetközi ünnepség vagy találkozó esetében, közintézményeken vagy a törvény által megszabott közterületeken. Hasonló büntetésben részesült Kézdivásárhely polgármesteri hivatala is a Hargita megyei prefektúrától.

Antal Árpád erre reagálva kifejtette, hogy a 2001. november 21-én elfogadott kormányhatározat értelmében a szervezetekbe, szövetségekbe vagy országos szintű egyesületekbe tömörülő nemzeti kisebbségeknek saját rendezvényeiken jogukban áll saját szimbólumaikat használni. A polgármester azzal is érvelt, hogy a piros-fehér-zöld szalagok, kokárdák és zászlók, amelyeket az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékének tiszteletére tűztek ki, nem a magyar állam, hanem a világon élő összes magyar ember nemzeti szimbólumai.

Válaszképpen Sebastian Cucu prefektus azt mondta, hogy a helyi hatóságok nem a nemzeti kisebbségeket képviselő szervezetek.

A két székely város polgármesteri hivatalának megbírságolása ellen tiltakozott Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, valamint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is.
 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/26294
Olyan országban akarok élni, ahol nem küldik sétálni az állampolgárt egy dossziéért, egy fénymásolatért, amit a hivatal is nyugodtan elkészíthetne vagy adhatna.
Van ebben az interjúban szó mindenről: az 1818 utáni gyenge román államról, diszkriminációról, kicsit Erdélyről is. Méghozzá női szemszögből.
Ez jött ki egy közvélemény-kutatás eredményeként. De más nyalánkságok is vannak ott. Például Orbán Viktor.
Bocsánatkérés? Szó se róla. Lemondás? Szó se róla.
Van, aki Dragnea lemondásával mentené meg a pártot. Van, aki szerint már arra sem méltó a PSD, hogy az európai baloldali pártcsaládhoz tartozzon.
Két fő téma köré csoportosulnak idén a legnagyobb kolozsvári magyar rendezvénysorozat eseményei: Mátyás király születésének 575. és a tordai vallásszabadság kihirdetésének 450. évfordulója.
De tényleg... ha minden olyan jól meg a mioritikus hazában, amint azt a nagy kormánypárt hangoztatja, akkor miért is nincsenek?
Most akkor volt katonai ügyész a kormánypalota előtti incidens helyszínén, vagy sem?
Ilyen körülmények között jogos a kérdés: miként tudja biztosítani Románia jövőre az EU Tanács elnökségét?
A csendőrökök által megvert osztrák újságíró miatt Románia 2019-es EU-elnökségét is megkérdőjelezik.
De ehhez arra van szükség, hogy a két ország belügyminisztériuma jóváhagyja Bihar és Hajdú-Bihar megye önkormányzati vezetőinek beadványát.
Ultramodern lesz a kolozsvári közszállítás. Már csak utak kellenek.
A kánikulát gyenge nyári záporok enyhítik majd.
A politikában a konfliktus „alaptevékenység”. Ami ma a román politikában zajlik, az nem konfliktus. Folyamatos botrány. Andrei Pleșu írása.