Az alkotmánybíróságon támadja meg a bírók és ügyészek jogállását szabályozó törvény kedden megszavazott módosítását a Legfelső Bíróság és Semmitőszék, döntötte el a testület közgyűlése csütörtökön. A döntést rögzítő dokumentumból a Realitatea hírtévé honlapja közölt részleteket.
Ebből kiderül, hogy a 2004/303-as törvényt módosító, a szenátusban botrányok után csak a kormánypártok és az RMDSZ által megszavazott törvény a legfelső bíróság bírái szerint 14 pontban sérti az alkotmány előírásait:
- a hatalmi ágak szétválasztását,
- a törvénykezés világosságát és előreláthatóságát,
- a törvény és hatóságok előtti egyenlőséget,
- az emberi jogok nemzetközi egyezményeit,
- az igazságszolgáltatáshoz való szabad hozzáférést,
- a munkához való jogot,
- a bírók és ügyészek felelősségét,
- az egyes jogok korlátozásának arányosságát,
- a jogszolgáltatás biztosítását,
- a bíróságokat,
- a fellebezéseket,
- a Legfelső Bírói Tanácsot és
- az alkotmánybíróság döntéseinek kötelező erejét
érintő alkotmányos kitételeket.
Például a törvény azon módosítása, miszerint a bírói döntéseket semmilyen külső hatás, közvetett vagy közvetlen nyomásgyakorlás, fenyegetés, ráhatás nem korlátozhatja semmilyen hatóság részéről, legyenek azok akár jogszolgáltató hatóságok, sérti a törvénykezés világosságára, egyértelműségére vonatkozó alkotmányos előírást, fogalmaznak a bírók, mert nem egyértelmű, milyen jogszolgáltató hatóságra gondolt a törvényhozó.
Ugyanez a megfogalmazás ellentmondásban áll a bírók azon kötelezettségével, hogy ítélethozatalkor vegyék figyelembe az alkotmánybíróság, illetve a legfelső bíróság vonatkozó döntéseit – érvelnek a bírók.
Az pedig, hogy már a parlament titkosszolgálatokat ellenőrző bizottságai is ellenőrizhetik a bírók és ügyészek nyilatkozatait, miszerint nem dolgoznak a titkosszolgálatoknak, a bírók szerint sérti a hatalmi ágak szétválasztásának elvét, és ellentmond az alkotmánybíróság 2000/20-as döntésének.
A szenátus úgy szavazta meg a bírók és ügyészek jogállását szabályozó törvény módosítását, hogy közvetlenül előtte a Iordache-féle parlamenti bizottság még módosított rajta, majd a plénum Serban Nicolae PSD-s szenátor azon kiegészítéseit is elfogadta, amelyeket a bizottság elutasított. Mindezt azután, hogy az ellenzék kivonult az ülésről, mert a plénum egyetlen ellenzéki javaslatról sem volt hajlandó érdemben vitázni, sem elnapolni a végső szavazást azért, hogy teret és időt biztosítson az érdemi vitának.