Képmutatósdi
Jean St'Ay
2017. december 5. kedd, 19:15
Ion Iliescu annak idején sorozatosan megalázta a hazájába visszatérni szándékozó ex-uralkodót.

Na de kezdjük az elején. Ion Iliescu, a posztkommunistának nevezett Románia első, úgymond, demokratikusan megválasztott vérkommunista elnöke is reagált I. Mihály király halálhírére. Méghozzá a saját blogján közzétett bejegyzésben. Amelyben szomorúan veszi tudomásul az uralkodó elhunytát, továbbá kijelenti, hogy I. Mihály nehéz időket élt meg, sorsdöntő határozatokat hozott hazája érdekében, nagy hazafiságról tett tanúbizonyságot a száműzetés nehéz évei alatt... és akkor itt álljunk meg. Innen idézzük Iliescut:

„Az országba (Romániába – a szerk.) visszatérve az 1989-es változások után, csalódásokon és nehéz pillanatokon kellett átmennie…”

Mik is voltak azok a csalódások és nehéz pillanatok, amelyeken Mihály királynak át kellett mennie, amikor megpróbált visszatérni Romániába az 1989-es változások után? Hát azok a megaláztatások, amelyeket a Ion Iliescu által irányított „posztkommunista” rendszer részesítette, mégpedig sorozatosan. Vegyük őket sorra:

1. Az 1990-es megaláztatás

1990. december 25-én Mihály király és a királyi család több tagja dán útlevéllel a zsebében megérkezett a bukaresti Otopeni repülőtérre. 24 órás beutazási vízummal rendelkezett, annak érdekében, hogy ellátogathasson a Curtea de Argeș-i fejedelmi kolostorba, a karácsonyi misére. A király és kísérői gépkocsival utaztak Bukarestből Curtea de Argeș-be. Útközben a rendőrség elzárta az utat és megállásra kényszerítette a királyi gépkocsit. A hatóságok gyakorlatilag erővel visszafordították a királyt és kíséretét, Bukarestben felpakolták egy repülőgépre és kiutasították az országból.

2. Az 1992-es megaláztatás

1992 áprilisában a román kormány megengedte Mihály királynak, hogy húsvét alkalmával visszatérjen Romániába. Bukarestben több százezer ember vonult utcára (egyesek egymillióról beszélnek), hogy lássák az uralkodót. A király egy hotelszoba erkélyéről szólt a tömeghez, ugyanis a hatóságok nem engedték meg neki, hogy a királyi palota erkélyéről beszéljen.

Amúgy ez volt az a pillanat, amikor Radu Câmpeanu, a Nemzeti Liberális Párt akkori elnöke felajánlotta Mihály királynak, induljon az elnökválasztáson a liberálisok színeiben, ám az uralkodó határozottan visszautasította az ajánlatot.


A húsvéti epizód után azonban Iliescu és bandája rendesen megrémült és nem hivatalos tiltólistára rakta a királyt.

3. Az 1994-es megaláztatás

1994. október 7-én Mihály király és Anna királyné a bukaresti Otopeni repülőtérre érkezett. Több román parlamenti képviselő is várta őket. Ám alig hagyták el a gépet, a hatóságok egyszerűen visszatessékelték őket a fedélzetre. „Nem adunk vízumot a határon. Az illető személyek útlevele nem tartalmaz román beutazásra feljogosító vízumot”, jelentette ki az egyik illetékes. A király mit tehetett: visszatért oda, ahonnan jött.

4. Az 1995-ös megaláztatás

1995-ben Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció (CDR) akkori elnöke meghívta a királyt Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke temetésére. Akkorra Iliescuék már megtanulták a leckét, és be se engedték az országba. A király csak üzenhetett.

1996-ban a Demokratikus Konvenció győzött a helyi és parlamenti választásokon, és Emil Constantinescut közvetlen választás útján államelnökké választották. 1997-ben aztán a CDR-kormány felajánlotta Mihály királynak a román állampolgárságot.

2001-ben aztán, amikor újra elnökké választották, Ion Iliescu meghívta a királyt egy, a királyi palotában levő művészeti galéria megnyitójára, ahol „Felséges úr”-nak szólította és a kézfogás sem maradt el.

Viszont 2011-ben, amikor Mihály király beszédet tartott a román parlamentben, a volt uralkodó nem fogadta el Iliescu jobbját, midőn az megpróbált kezet fogni vele.

Hát ez a Ion Iliescu szomorkodik most Mihály király halála fölött.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/24334
Élesedik a küzdelem Augustin Lazăr és a kormányoldal között.
Öröm nézni, ahogy a szerző a nemzeti, egységes és oszthatatlan román nemzetállam, illetve az ukrajnai román kisebbség diskurzusa között lavíroz. És a végén kilóg a hazai lóláb is a magyarokkal.
Nem nálunk, természetesen. Hanem Franciaországban.
Egy friss felmérés szerint a külföldön élő románok 91 százaléka rendszeresen vásárol hazai termékeket.
A csendőrség büntette meg az egyenruhások sértegetése miatt.
Nagy Orbán színészként 21 éve tagja a Harag György Társulatnak. Versenyvizsgán nyerte el az igazgatói tisztséget.
De ez nem feltétlenül baj. Csak ha nagyon píszí kultúrában él az ember.
Például azok fejében, akik, úgymond, ezt a szerencsétlen országot irányítják. De csalódnunk kell. Nincs nekik. Andrei Pleșu írása.
Az ellenzék ellenkezett, de a PSD már ma napirendre vette és megszavazta. Megússzák az összeférhetetlen honatyák is.
Ez egy „rendkívüli helyzetekben esedékes ad-hoc eljárás”, mivel aggódnak, hogy veszélybe kerül a korrupcióellenes harc.
És Kolozsvár is kiemelt helyszín lesz, naná.
Ritka pillanat, amikor az oroszok KIVONULNAK valahonnan.
A Kolozsvári Kőszikla Gyülekezet lányai saját készítésű portékáikkal segítenek a hátrányos helyzetű gyermekek táboroztatásában.
Nagyon úgy néz ki, hogy a dísztribünökön bűnözők, bűnügyesek és sunnyogó csicskásaik állnak majd. A másik oldalon meg a nép, amely megszavazta őket.