Romániában is elkezdődött a béruniós európai polgári kezdeményezés támogató aláírásainak a gyűjtése – jelentette be kolozsvári sajtótájékoztatóján Gyöngyösi Márton és Dragoș Tîrnoveanu, a kezdeményező bizottság magyarországi és romániai tagja.
A Jobbik országgyűlési képviselője elmondta: román kollégájával öt állomást érintő erdélyi kampánykörútra indul, amelyen ismertetik a kezdeményezést, szakszervezeti vezetőkkel és más érdeklődőkkel tárgyalnak. Gyöngyösi elmondta: mind Magyarország, mind Románia lakói több mint tíz éve várják, hogy a bérek és az életszínvonal felzárkózzon a nyugat-európai szinthez, de mindkét országban keveset tettek a kormányok e cél eléréséért.
Az elvet emelnék ki, nem a fizetéseket
„Nem szeretnénk jogokat és kompetenciákat átadni Brüsszelnek. Nem mondjuk, hogy a bérek felzárkóztatása egyik napról a másikra megvalósítható. De azt igenis állítjuk, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bért elvet mint célt meg kell fogalmazni” – jelentette ki a képviselő.
A politikus azt is célként fogalmazta meg, hogy a kelet-közép-európai polgároknak ne kelljen a szülőföldjüket elhagyniuk azért, hogy méltó bérezést kapjanak. Úgy látta, elérkezett az idő, hogy magyarok és románok összefogjanak azért, hogy a fiataljaik a saját szülőföldön tudjanak boldogulni.
Kelet-Európában gyűjtenek, de Nyugaton is van érdeklődés
Dragoș Tîrnoveanu úgy vélte: a kezdeményezés a volt kommunista országokban a tervgazdálkodás káros örökségét próbálja felszámolni, és nemcsak gazdasági, hanem társadalmi problémát akar orvosolni. Utóbbi magyarázataként a kelet-európai munkaképes lakosság tömeges elvándorlásának a társadalmi vonatkozásait említette. Hozzátette, elsősorban a keleti blokk országaiból szeretnének támogatókat gyűjteni a kezdeményezéshez. Az MTI kérdésére elmondta: Romániában első körben az érvényességhez szükséges 24 ezer aláírást szeretnék összegyűjteni.
Gyöngyösi Márton szerint a kezdeményezést a nyugat-európai jóléti államokban is érdeklődés övezi. A kelet-európai olcsó munkaerő ugyanis lefelé szorítja az ottani béreket, és ez ott is elégedetlenséget vált ki.
Az MTI kérdésére, hogy az EU milyen szabályozással befolyásolhatná a kelet-európai bérek szintjét, Gyöngyösi Márton elmondta, a kohéziós politika újragondolására van szükség.
„Itt az ideje rákérdezni: javították-e a kohéziós források a versenyképességünket? Meg kell nézni, hogy a kohéziós alapoknak nem lenne-e jobb helye a kutatásfejlesztésben, az oktatásban” – fogalmazott a politikus.
Hozzátette, hogy az államok szintjén is fel kell számolni azt a gazdaságpolitikát, amely az olcsó munkaerőre épít, és fel kell számolni a korrupciót, amely a kohéziós alapok jelentős hányadát emészti fel, és rombolja a gazdaságot.