Corrida
Szerző: Ion M. Ioniță
2017. október 13. péntek, 10:44
Most minek ez a függetlenségesdi? Hát nem jó, ahogy van? A többség szépen elnyomja a kisebbségeit, és kész.

Mi az, ami a szeparatista erők propagandáján túlmenően Barcelonában történik? A demokrácia megnyilvánulása, ahogy azt Carles Puigdemont szeparatistái állítják? A függetlenségpárti mozgalmat a katalán társadalomnak csak egy kis része támogatja, ahogy azt éppen a szeparatisták által közzétett népszavazás eredményei mutatják. De a katalán nacionalista vezetők nem adják fel, és annak a törvénynek a rendelkezéseire hivatkoznak, melyet szintén ők fogadtattak el a helyi parlamentben.

A hatalomnak egy politikai kisebbség által a többség ellenében történő megkaparintása lényegében puccs,

ahogy Mario Vargas Llosa is minősítette a barcelonai szeparatisták cselekedeteit. 

Ezt a helyzetet érzékelve, több százezer katalán vonult utcára, hogy elítéljék a nacionalisták veszélyes cselekedeteit, akik azzal fenyegetőznek, hogy bármilyen áron elfogadják a függetlenségi nyilatkozatot.

Kinek használ ez az akció, mellyel szétszakítanak egy európai nemzetet? A katalánoknak semmiképpen sem. Katalónia lakói számára a függetlenség kikiáltása, amit a Spanyolországtól való elszakadás követ, az Európai Unióból és a NATO-ból való kizárást, a pénzügyi leminősítést, a nagy cégek és tőke exodusát jelentené, és mindezek közvetlen hatást gyakorolnának az egyszerű polgárok helyzetére. Az emberek életszínvonalát tápláló jólét egyik napról a másikra elpárolog, de úgy tűnik, ez nem hatja meg a szeparatistákat.

Katalónia Európa térképének az a pontja, ahonnan megkezdhető a kontinens feldarabolása.

Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN), a nacionalista, idegengyűlölő és Európa-ellenes szervezeteket összefogó mozgalom Moszkva támogatását és nagylelkű vendéglátását élvezi.

Egy egységes és erős Európa automatikusan globális játékossá válik. A világ legnagyobb piaca, a legjobban teljesítő gazdaság, a legjobb szociális támogatási rendszer, eddig ezek voltak az Európai Unió tulajdonságai. Az EU Franciaország és Németország által kívánt, de Spanyolország és Olaszország, vagyis – Nagy-Britannia távozása után – az Unió többi nagy országa által is támogatott újraalapítása a szó igazi értelmében vett szuperhatalommá változtatná Európát. Ahhoz a gazdasági és diplomáciai erőhöz, amivel Európa már most is rendelkezik, sokkal hatékonyabb vezetés és egy közös európai hadsereg társulna.

Ezt nem akarják. Európa ellenségei új frontvonalat találtak, a szeparatista mozgalmakat. Európa középkori szintű feldarabolása a végső céljuk.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/23526
És került Erdély elkerülhetetlenül Romániához. Centenáriumi minisorozat az impériumváltásról.
Tíz év sztrádaépítéseit vizsgálta régiókra lebontva az EU statisztikai hivatala. Elképesztő, de Románia is szerepel a toplistán.
Újabb vádemelések történtek az utóbbi idők legnagyobb egyetemi korrupciós botrányában.
Az Orbán-ellenes eurohadjárat után úgy tűnik, Európában ma csak az demokrata, aki liberális. Traian Ungureanu írása.
Megtalálták a kiskaput, hogyan húzzák le előfizetőiket a külföldi telefonhasználatért. A hatóságok vizsgálódnak az ügyben.
Dăncilă szerint a népszavazás nem a szexuális kisebbségek ellen irányul.
Valóban, miért is kellene Erdélynek eltűrnie a bukaresti központ zsarnokságát? Sabin Gherman írása.
Háromezer pedagógus írta alá a miniszternek küldött tiltakozó petíciót.
Politikai Főnix-madarakként térnének vissza az élvonalba.
A politikai stratéga egyrészt rosszabbnak tartja Orbán Viktor Magyarországát Iránnál, másrészt vágyik egy mioritikus Orbán Viktorra. Nem vicc, tessék olvasni.
Jean-Claude Juncker beszéde pont olyannak tűnik, mint maga az Európai Bizottság elnöke. Fáradt, megöregedett.
Ezt hogy fogja kimagyarázni a kormányfő?
Úgyhogy ha valakinek fotója van róla, ne dobja el. Jó ideig nem lesz miben gyönyörködni a helyszínen.
1989 óta Románia első ízben korlátozná az alkotmányban rögzített szabadságjogokat.