Elnöki szemek
Szerző: Dan Tăpălagă
2017. július 17. hétfő, 09:19
Mert hogy nem a gazdasági és fejlesztési kérdések okán megy a Székelyföldre, az biztos.

Klaus Iohannis elnök július 18-ára bejelentett Hargita és Kovászna megyei látogatása minden figyelmet megérdemel az RMDSZ és a PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) között a bizalmatlansági indítvány kapcsán folytatott tárgyalások kudarca után, melyek példátlan módon feszültté tették a többség és kisebbség közötti kapcsolatot. Az államfő nyilvánvaló módon a kapcsolat újbóli felvételének lehetőségét keresi a magyar közösséggel egy mindkét fél számára kényes pillanatban. De

milyen okai lennének Iohannisnak arra, hogy a székelyek közzé menjen, miért most és mit remél ettől a látogatástól?

Íme, néhány kontextuális elem, hogy megértsük Iohannis elnök székelységi látogatásának céljait.

* Több mint két és fél év telt el azóta, hogy Klaus Iohannis 2014 decemberében megnyerte a választást. A legjobb eredményeket e két megyében érte el, ahova elnöki minőségben a mai napig be sem tette a lábát. Hargitában 79,78 százalékot kapott, Kovásznában pedig 77,95-öt. A magyarok részéről ez volt az utóbbi évek legnagyobb választási megmozdulása.

* A legutóbbi székelyföldi hivatalos elnöki látogatás 2001-ben volt, amikor Ion Iliescu hivatalosan ellátogatott e két megyébe. Traian Băsescu elég gyakran megfordult ott a feleségével, de minden alkalommal vakációban tette, magánemberként és nem elnökként.

* Románia jövőre ünnepli a Nagy Egyesülés századik évfordulóját. Magyarországon teljesen más lesz a hangulat. A magyarok számára Trianon ok a gyászra. A szomszédos országban ilyen feszült körülmények között kerül majd sor parlamenti választásra jövő tavasszal. Következésképpen várható, hogy mind Romániában, mind Magyarországon fokozódnak majd az ellenséges álláspontokból tett ultranacionalista megközelítések.

* Néhány nappal Iohannis elnök látogatása után Orbán Viktor szintén Székelyföldön lesz. Orbán július 22-én részt vesz a szokásos bálványosi (Tusnádfürdő) nyári egyetemen. Orbánnak közvetlen választási érdekei vannak. Néhány százezer erdélyi magyar már kettős állampolgársággal, tehát magyarországi szavazati joggal is rendelkezik.

* Végül egy hónap sem telt el azóta, hogy

Klaus Iohannis figyelmeztetésben részesítette a bizalmatlansági indítvány kapcsán tárgyaló RMDSZ-t és PSD-t:

„Felszólítom a PSD-t, hogy ne tegyen bele a tárgyalási csomagba olyan ügyeket, melyekről nem lehet alkudozni. Arra gondolok, hogy semmiképpen sem tárgyalhat etnikai kritériumok szerinti autonómiáról. Ezek olyan ügyek, melyek Romániában nemkívánatosak, nem lehet róluk egy rendkívüli helyzet nyomása alatt tárgyalni”, mondta Iohannis június 20-án. Emlékeztetünk arra, hogy az RMDSZ által felvetett követeléscsomagot politikai zsarolási formaként értelmezték, új magyarellenes hullámot keltve a román sajtóban.

Nagyjából ilyen körülmények közepette látogat a székelyek közé Klaus Iohannis. A látogatás tematikája hivatalosan gazdasági és regionális fejlesztési témákra irányul. A napirend része egy csíkszeredai vita a hargitai hatóságokkal, de egy látogatás is a csíksomlyói szerzetesi komplexumba (a székelység szellemi központjába).

Iohannis elnök várhatóan megpróbálja majd lecsillapítani az autonomista túlzásokat

és a radikális megközelítéseket, megbékélési üzenetet közvetít 2018-ra való tekintettel és az enklavizálás veszélyére fog figyelmeztetni. A két magyar többségű megyében tapasztalható rossz érettségi és országos felmérői eredmények azt mutatják, hogy a térségben néhány évtized múlva már senki sem beszél majd románul.

De nem világos, hogy milyen ígéreteket tehet majd Iohannis elnök, miközben Orbán Viktor kormánya már rég áttért a szavakról a tettekre. A budapesti kormány nemrég 28 erdélyi óvoda felépítésére adott pénzt, melyek a magyar egyházak tulajdonában lesznek. Orbán ezen kívül egyetemeket alapít, felekezeti iskolákat, orvosi lakásokat és más hasonlókat épít, így aztán a magyarokban joggal merülhet majd fel a kérdés: minek fizetünk még adókat a román államnak?

Mit mondhatna nekik Iohannis a fejlesztésről és az enklavizálás veszélyéről, amikor a román állam egy olyan autópályát sem volt képes megépíteni, mely áthalad Székelyföldön, összekötve Marosvásárhelyt Jászvásárral (Iaşi), például. Egy jó közúti infrastruktúra erősebben integrált volna, mint több tucatnyi program és a szép szavak, egy autópálya kihozta volna a székelyeket az elszigeteltségből és arra kényszerítette volna őket, hogy tisztán gazdasági érdekből megtanuljanak románul.

Ezen kívül

a nacionalizmus teret veszít, amikor pörög a gazdaság és a polgárok prosperálnak.

Ennek ellenére Iohannis elnök nem kerülheti majd meg a kényes témákat: a zászlók kérdését, a helyi közigazgatási törvény betartását, az anyanyelv közigazgatási használatát, az utcai kétnyelvű feliratozásokat és így tovább. Itt viszont van egy kis gondja. Miként győzheti meg a székelyeket arról, hogy őt tényleg érdeklik mindezek a kényes kérdések, ha mandátuma kezdetétől mostanáig semmibe vette őket? Sőt, idén volt az első év, hogy az államfő nem küldött üzenetet a magyaroknak március 15-e alkalmából.

Még ha a látogatásra eléggé későn kerül is sor, az elnök pedig mintha nehezen lépne túl a kisebbségi komplexusán (még mindig nincs, például, kisebbségügyi tanácsadója), az nagyon jó dolog, hogy a román állam azt üzeni a magyaroknak, a területén élő legjelentősebb etnikumnak, hogy nem feledkezett meg róluk.

De valami azt súgja nekem, hogy Klaus Iohannis elnök a közép- és hosszútávú politikai érdekeit is számításba vette, amikor megtervezte a hargitai és kovásznai látogatását. Nem hiszem, hogy csak azon jogos aggodalom nevében tette ezt, hogy a régiót az enklavizálódás veszélye fenyegeti.

Mandátuma közepénél tart, és

ha meg akarja őrizni a magyar közösségen belül a magas népszerűségi szintjét,

akkor mostantól kötelessége eljátszani a közvetítői szerepet és érdeklődést mutatni a székelyföldi gondok iránt. Második mandátuma nagyrészt az ő szavazataiktól is függ.

Aztán sohasem lehet tudni, hogy miként alakulnak a kapcsolatok Liviu Dragneával és a PSD-vel. Mi van akkor, ha újra felfüggesztési népszavazásra kerül sor, szintén az igazságszolgáltatásról és a korrupcióellenes harcról alkotott eltérő elképzelések miatt, mint Traian Băsescu esetében? Ha ez megtörténik, akkor Iohannis elnöknek mindenképpen mozgósítania kell majd a szavazókat, mert 2012-vel ellentétben a népszavazás most már 30 százalékos részvételi aránnyal is érvényes.

Ha már szóba került az igazságszolgáltatás, talán nem lenne rossz ötlet, ha Klaus Iohannis elnök arról beszélne a székelyeknek, hogy miként tette őket is szegényebbé a korrupció. A magyaroknál még a románokénál is mélyebb a törésvonal a választók és RMDSZ-es politikai vezetőik között, akik a többség áldozatainak és az etnikai hátterű összecsapások célpontjainak állítják be magukat minden alkalommal, amikor a korrupcióellenes ügyészek belekavarnak az ügyleteikbe.

 

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/22116
Marius Nicoară gondolt egy nagyot és előállt korszakalkotó javaslatával.
Bíró és Márton több mint 3, illetve 4 ezer kilométert repültek, míg Bolomey egyelőre félúton van.
Negyven éves az erdélyi táncházmozgalom, zenészek és táncosok százai lépnek fel három napon át.
Mondandójának lényege az volt, hogy Románia továbbra is támogatja a terrorizmus elleni fellépést.
A Madrid által törvénytelennek tartott függetlenségi népszavazás miatt zaklatják a katalán elöljárókat. A katalán kormány azonban nem hátrál meg.
Letört faág ütött agyon egy járókelőt.
Mégpedig az ENSZ, az EBESZ, az ET és egyéb szervezetek dokumentumai szerint. Más kérdés, hogy mennyire tojik rá Románia.
A petíciót, amellyel a nép ügyvédjéhez fordultak, Borboly Csaba nyújtotta be.
Daniel Dragomir egykori SRI-ezredes állításai sokkolták a parlamenti szakbizottságot.
A néppárt – az Európai Szabad Szövetség tagjaként – támogatja a függetlenségi népszavazást.
A román külügyminiszter pedig ukrán kollégájának fejezte ki aggodalmát a kisebbségi oktatás miatt.
Románia első és egyetlen paralimpiai aranyérmese a Sportolimpia megnyitóján beszélt arról, hogyan teljesítette be gyermekkori álmát, és került balesete ellenére a dobogó élére.
A romániai közoktatás újabb mélyrepülése. Ez sajnos minket, magyarokat és érint. Mit érint. Szájon ver.
Ezt New Yorkban román kollégájával is közölte.