Kép: ziardecluj.ro
Szeku-larizáció
béel
2017. május 17. szerda, 13:28
Radu Chiriță kolozsvári jogász öt év termését gyűjtötte össze.

A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) jogi karának előadótanára, Radu Chiriță szerint Romániában 2010 és 2015 között mintegy 300 ezer ember telefonjának lehallgatását engedélyezték a bíróságok.

Radu Chiriță ügyvéd és előadótanár a közérdekű információkhoz való hozzáférést biztosító törvény alapján fordult adatigénylési kéréssel az összes romániai bírósághoz, és a kapott adatok alapján azt állapította meg, hogy

Románia rendőrállamként működik.

Kutatása eredményéről a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozott. Elmondta: a vizsgált – kevesebb mint ötéves – időszakban a bíróságoktól 109 946 esetben kérték a nyomozó hatóságok egyes emberek lehallgatását, és a bíróságok 102 729 ilyen kérést hagytak jóvá. Megjegyezte: az alapján becsülte 300 ezerre a lehallgatottak számát, hogy tapasztalata szerint egy lehallgatási kérelem háromnál több emberre vonatkozik, csak nagyon ritka esetben fordul elő, hogy egy ember lehallgatását kérik az illetékes hatóságok.

A jogász elmondta: Románia 176 bírósága közül 173, 42 megyei törvényszéke közül 40 válaszolt az adatigénylési kérelmére. Megkapta ugyanakkor a kért adatokat mind a 15 táblabíróságtól, valamennyi katonai bírósától és a legfelsőbb bíróságtól is. Hozzátette: a válaszadást elmulasztó bíróságok ellen pert indít a közérdekű információk eltitkolása miatt.

Radu Chiriță nem a lehallgatási kérések nagy számát, hanem a jóváhagyott kérések rendkívül magas arányát tartotta aggasztónak. Megjegyezte: olyan törvényszék is akad, amelyik több mint háromezer kérés közül egyet sem utasított el. Az adatok alapján azt a következtetést vonta le, hogy

csak a katonai bíróságoknál vizsgálják meg érdemben a lehallgatási kéréseket.

„Elfogadhatatlan az, hogy a bíróságok futószalagon hagyják jóvá az ilyen kéréseket. Ez azt jelzi, hogy a bírák elfelejtették a legfontosabb feladatukat: a jogok védelmét. A lehallgatási eljárásban a bírónak éppen az a feladata, hogy megelőzze a lehallgatási visszaéléseket, de nem úgy tűnik, hogy ez történne. A rendőrállamnak az a jellemzője, hogy hiányzik a bírói kontroll. Nálunk ez elméletben megvan, de a gyakorlatban mintha nem is létezne. (...)

Ha a folyamat nem áll a bíróság ellenőrzése alatt, a hatóságok azt hallgathatják le, akit akarnak”

– idézte a Mediafax a jogász tanárt.

Radu Chiriță különösen aggasztónak találta, hogy a legfelsőbb bíróság több mint négyezer lehallgatási kérelmet hagyott jóvá. Ezt azért tartotta kirívóan nagy számnak, mert csak a parlamenti képviselők, miniszterek, alkotmánybírósági és legfelsőbb bírósági bírák, illetve a főügyészség ügyészei esetében illetékes ez a bíróság a lehallgatási kérelmek elbírálására.

„Az e kategóriákba tartozó emberek száma nem haladja meg a kétezret. A több mint négyezer engedélyezett lehallgatási kérés azt jelzi, hogy mindenkit lehallgattak, ez pedig megengedhetetlen” – jelentette ki a jogász tanár.
 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/21168
Több mint 230 ezer határon túli magyar óvodás és iskolás részesül támogatásban.
Nos, van igazság abban, hogy Erdély más. Még akkor is, ha néha nem olyan rózsaszínű a jövő, amilyennek lefestik.
Az intézmény vezetése kivizsgálta a ügyet és azt állítja: nincs etnikai színezete a diákkonfliktusnak.
Teltházas megakoncertet nyomtak a nyolcvanas évek popikonjai: a Londonbeat, Fancy, Sandra és az Alphaville. A legnagyobb lelkesedést egyértelműen a legutóbbi zenekar váltotta ki.
A pofátlanságnak mindig vannak újabb és újabb csúcsai.
Liviu Dragnea beszélt az Orbán Viktorral folytatott telefonbeszélgetés kulisszatitkairól.
Ki volt itt előbb? Kié Erdély és a hatalom? Fontos ez? s ha igen, miért? Hans Hedrich válaszol.
A kereszténydemokraták a vártnál gyengébben szerepeltek, a szociáldemokraták történelmi mélyponton vannak.
Cserében Magyarország ismét támogatja Románia OECD-tagságát.
De azért fegyelmi vizsgálat indult a bántalmazott magyar diáklány ügyében.
A volt államfő szerint az utolsó pillanatig tárgyalni kellett volna a kisebbségellenes ukrán oktatási törvényről.
Besztercén történt az incidens, az RMDSZ ki van akadva.
A kétéves rendezvénysorozat az 1918-1920-as időszakra fókuszál
Jövőre kerékpárpróbákkal bővítenék a rendezvényt.