pazs
2017. május 15. hétfő, 22:21
A díj a kulturális örökségvédelem terén legjelentősebb elismerésnek számít az Európai Unióban.

Kallós Zoltán kapta a legtöbb szavazatot azon az online szavazáson, amelyen az Europa Nostra-díj idei közönségdíjasát választották ki. Mint arról beszámoltunk, április elején hozták nyilvánosságra a kulturális örökségvédelem terén legnevesebbnek számító uniós elismerés, az Európai Unió Kulturális Öröksége díj / az Europa Nostra-díj 2017. évi díjazottjait.

A kulturális örökségvédelem terén végzett kutatásaik, figyelemfelkeltő és értékmentő munkájuk, tudatosító és oktatói tevékenységük elismeréseként 18 országból összesen 29 díjazottat tüntettek ki.

Az idei év díjazottja a Kossuth Nagydíjjal is kitüntetett Kallós Zoltán néprajzkutató, népzenegyűjtő is, akit Sógor Csaba európai parlamenti képviselő jelölt. A díjra Európa-szerte 39 országból – civil szervezetektől és egyéni jelölések alapján – 202 jelölés érkezett, amelyek közül egy független, szakértőkből álló bírálóbizottság választotta ki a nyerteseket.

A díj kihirdetésével egyidőben megindult egy online szavazás is, amelyen a közönség támogathatta a nyertes projekteket és dönthetett arról, ki kapja a közönségdíjat. Ez a szavazás zárult most le: a legtöbb szavazatot pedig Kallós Zoltán kapta.

Az EU Kulturális Örökség díjának honlapján olvasható értékelés felhívja a figyelmet arra, hogy Kallós a 20. század egyik legismertebb és legeredményesebb magyar népzenegyűjtője, aki nagyban hozzájárult az erdélyi magyar, román, szász és roma népi kultúra megőrzéséhez.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/21142
Se sértődés, se felháborodás nem hangzott el a megnyitón. Cuppogós vörös szőnyeg, megrendültség és emlékezés Doina Corneára játszotta a nyitógála főszerepét.
Mától katonás szigort vezettek be adataink védelmében az egész Európai Unió területén.
Rendesen rátelepült a filmfesztivál a Főtérre, délután már moccanni is alig lehet a szabadtéri mozitól.
Mindegyik érdekelt félnek volt autonómiaterve Erdélyre, de végül az döntött, hogy kinek volt itt a hadserege a második világháború végén.
Röviden: autonómia kellene hozzá. Ha nem is területi.
A Kolozs Megyei Tanács hosszú hónapok óta tartó teketóriázás után beüzemelte a fordított ozmózisú rendszert.
Az elöregedés 2050-re olyen méreteket ölt Romániában, hogy 1,74 nyugdíjas fog jutni minden aktív személyre.
A két ügy között nyilván nincs ok-okozati kapcsolat, de azért jó lenne, ha a rangos egyetemek nem csak a saját jogaikat védenék, hanem az odajáró egyetemi hallgatókét is.
A gyanú szerint a volt miniszterelnök katonai diverziós akciók elrendelésében sáros.
Ha már egy olyan kiegyensúlyozott elemző is szóvá teszi, mint Horațiu Pepine, akkor tényleg lehet valami baj az egyensúly körül.
Az RMDSZ törvénymódosítása átment a képviselőházon, már csak az államfőn múlik, mikor vezetik be.
A bukaresti médiafigyelő szervezet ismét elkészítette éves jelentését, melyben terjedelmesen foglalkozik a romániai magyar kisebbség ellen irányuló diszkriminációval is.
A szociáldemokrata vezér és kormánya folyamatosan mantrázzák a kormányprogram egyetlen és abszolút igazságát. A számok azonban olyanok, mint a tények: makacs dolgok.
A szenátorok ma háromnegyedórás vitában mondták el, mit gondolnak Székelyföld autonómiájáról.