Voks populi
béel
2016. november 8. kedd, 09:03
Ellentétben legfőbb szövetségesével, Liviu Dragnea PSD-elnökkel, aki – legalábbis a szavak szintjén – nem.

Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus elnöke, a szociáldemokratákkal együttműködő szabadelvű ALDE vezetője továbbra is számol azzal a lehetőséggel, hogy az RMDSZ-szel is együttműködjenek a decemberi parlamenti választások után, annak ellenére, hogy Liviu Dragnea PSD-elnök a napokban többször is kizárta a magyar érdekképviselettel közös kormányzást.

Tăriceanu a közszolgálati televíziónak nyilatkozva hétfőn azzal érvelt: nem jó figyelmen kívül hagyni a magyar kisebbség célkitűzéseit, mert amikor a lakosság egy jelentős hányadát semmibe veszik, és kizárják a döntéshozatalból az „szélsőséges kilengések" kockázatával jár.

A politikus, aki 2004-től 2008-ig Románia miniszterelnöke volt, hasznosnak és  gyümölcsözőnek ítélte az RMDSZ-szel korábbi koalíciós együttműködését.

Úgy értékelte: 1918 után Erdély többségi románság - amely a városokban ugyan kisebbségben volt, de a térség egészében többséget alkotott - az „anyaországhoz való visszatérést" követően megszűnt másodrangúnak lenni, és a „többiekkel, a magyarokkal egyenrangú" polgársággá lépett elő. A politikus szerint nem állítható, hogy 1990 után a magyarság mellőzött lett volna Romániában, Tăriceanu szerint ugyanolyan mértékben teljesültek célkitűzései, mint a többségi román lakosságé.

Múlt héten Liviu Dragnea, a december 11-i parlamenti választások megnyerésére leginkább esélyes PSD elnöke leszögezte: nem akar kormányzási megállapodást kötni az RMDSZ-szel, és azt reméli, hogy a románok elegendő szavazatot adnak a PSD-re és az ALDE-ra ahhoz, hogy ne legyen szükségük az RMDSZ-re a kormányalakításnál.

Dragnea hétfőn megerősítette: az RMDSZ-szel való közös kormányzás „esélye nulla", miután Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ kampánynyitó rendezvényén arról beszélt, hogy „1918 a veszteség éve volt" a magyarság számára.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/17938
Egyre nagyobb és hangosabb a zártkörű buli.
Igaz ugyan, hogy Ecaterina Andronescu, a régi-új oktatási miniszter tudja, mennyi kétszer kettő, viszont az oktatási stratégiák szétcseszése terén is markánsan bizonyított.
És amúgy sem lesz képes semmit megvalósítani.
Kulturálisan az. De jure nem az. De hogy elege van a bukaresti bojárok packázásaiból, úgy tűnik, tény.
Naná, hogy ezért is feljelentette a fürdővárost.
Ajaj, mi lesz ebből! Gyulafehérvár és Nagyszeben is társulna a négyekhez.
Vagyis az tisztelt országvezetés jól megszívatta drága, de annál trébb ünnepléssel, cserébe adott neki ingyenkaját.
Sorra kerülik el az országot a legnagyobb járműipari társaságok.
A hatalom a nép orra alá dugja a trikolórt, és onnan tilos másról beszélni. Sabin Gherman írása.
Bepillantottunk a jövőbe, ami már a jelen: mesterséges intelligenciával és robotokkal élünk együtt. Vérkomoly kérdésekkel játszottunk el az idei Kommunikációs Napokon.
Nem nagyon tudni, honnan lesz tízmilliárd euró helyi beruházásokra, amikor az idei utolsó nyugdíjakat a kormány tartalékalapjából fizetik ki.
Ez pedig édeskevés, már ha közoktatási stratégiáról beszélünk és nem újramelegített vitákról, véli Mircea Miclea, volt oktatási miniszter.
Na jó, ellenzéki megrendelésre készült, de azért olyan nagyot nem tévedhet.
Az emberi jogok világnapján történt. Vagyis hétfőn. Amikor a közleményírók is agyhalottak.