Fotó: Kerekes Csanád
Terror Siculorum
pazs
2016. augusztus 15. hétfő, 14:46
Az EMI-táborban a „székely terroristák” meghurcolása és a velünk élő Szekuritáté is terítékre került.

A hatvannégy vármegyés Szőcs Zoltán testvére, Szőcs Csongor is részt vett azon beszélgetésen, amit a gyergyószentmiklósi EMI-táborban tartottak a Beke-ügy kapcsán. „Az ilyen komoly terroristákat pedig hogy lehet, hogy hazaengedték házi őrizetbe?” – tette fel a kérdést Szőcs, aki Beke elsőfokú tanúja.

Mint elmondta, ügyvédet sem volt könnyű találniuk: többen személyes, családi okokra hivatkozva utasították el a felkérést, de volt olyan is, aki a szemükbe mondta, hogy fél vállalni az ügyet. Végül Rozsnyai Sándor ügyvéd vállalta a munkát.

Tóth Bálint, a HVIM erdélyi szóvivője szerint mostanra összeállt a kép: a Beke-ügy az élő példája, hogy működik együtt a titkosszolgálat (a SRI) és a média. A történet szépen fel volt építve – mondta.

Úgy vélte, hosszú távon az lehet az eset jelentősége, hogy amikor az autonómia ügye magasabb szintekre jut, akkor azt minél hamarabb tudják lesöpörni az asztalról: a terrorista székelyek helyzetét nem tárgyalják.

Tőke Ervin Minta-elnök szerint a román állam így akar félelmet kelteni az emberekben. Sorbán Attila Örs, az EMI elnöke pedig úgy fogalmazott: nyomást kell gyakorolni az erdélyi magyar politikusokra, hogy vállalják fel a hasonló ügyeket, ellenkező esetben a választóknak meg kéne fontolniuk, támogatják-e őket szavazataikkal.

Hasonló témáról cserélt eszmét Szabó Gyula egyháztörténész és Gergely István (Tiszti). Az erdélyi magyarság és a titkosszolgálat: a Szekuritátétól a SRI-ig című rendezvényen Gergely elmondta: a román titkosszolgálat a katolikus egyházban is „áldásosan” fejtette ki tevékenységét, s ennek hatása máig érződik. A hatalom részéről még néhány évvel ezelőtt is hasonló módszereket tapasztalt, mint a kommunizmus idején: igyekeztek tudomására hozni, hogy mindent tudnak róla, ezáltal pedig megfélemlíteni – mondta el.

Szabó Gyula szerint Magyarországon az előző rendszer besúgói, ügynökei közül sokan ma is magas beosztásban vannak. „Meg kell húzni a vonalat a diktatúra és a demokrácia között. Nem lehet, hogy aki a diktatúrát kiszolgálta, az a demokráciát is szolgálja” – jelentette ki Szabó Gyula, aki azt javasolta: nyilvánossá kell tenni az aktákat, és általános átvilágítást kell végezni, nem csak egy-egy emberen kérni számon a múltját.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/16712
Románia egyik leginkább megosztó személyisége, Lucian Boia történész többek között a hivatásos román történetírás nagyromán merevgörcséről is szól.
És itt a olimpia első doppingesete is, mégpedig a rendkívül megerőltető curling-ben.
Utolsó útjára kísérték Kallós Zoltánt, aki mindenkinek a lelkét megérintette, akivel csak találkozott.
A miniszterelnök 20. évértékelő beszédét tartotta. Leszögezte: Magyarország azokkal a nyugat-európai emberekkel és vezetőkkel szolidáris, akik meg akarják menteni hazájukat, a keresztény kultúrájukat.
A háromszéki származású tornászcsillag életregénye igazi mese – lidérces fordulatokkal. A Szabó Katiról írott könyv szerzőjével, Csinta Samuval beszélgettünk.
Szépen és alaposan becsomagolva, az üzenet a következő: Románia alsóbbrendűségéért tulajdonképpen a gonosz Magyarország a hibás.
Mert a román menedékkérők száma ugrásszerűen megnőtt.
Nem? Akkor erőltesse meg a fantáziáját. Romániában ez is előfordul. Például Teleorman megyében.
Ha folytatódik az igazságszolgáltatás elleni támadás, akkor ideje bevetni a 7-es cikkelyt Romániával szemben, véli a CDU politikusa.
Értékelni kell a profizmust, mellyel a magyar politikusoknak az utóbbi 100 évben sikerült pontokat szerezniük a gázpiacon Magyarország számára. Nahát, ilyen is van?
Felmerül a kérdés: mi marad még épen Romániában a PSD-s kormányzás után?
A Personal Point szakemberektől tanultuk a trükköket.
A gázügylettel Magyarország gyakorlatilag kirabolta Romániát. Legalábbis ez derül ki a szakszerű elemzésből.
Most erre van a városnak pénze. Évek múltán talán fel is tárják őket.