Fotó: Kerekes Csanád
Terror Siculorum
pazs
2016. augusztus 15. hétfő, 14:46
Az EMI-táborban a „székely terroristák” meghurcolása és a velünk élő Szekuritáté is terítékre került.

A hatvannégy vármegyés Szőcs Zoltán testvére, Szőcs Csongor is részt vett azon beszélgetésen, amit a gyergyószentmiklósi EMI-táborban tartottak a Beke-ügy kapcsán. „Az ilyen komoly terroristákat pedig hogy lehet, hogy hazaengedték házi őrizetbe?” – tette fel a kérdést Szőcs, aki Beke elsőfokú tanúja.

Mint elmondta, ügyvédet sem volt könnyű találniuk: többen személyes, családi okokra hivatkozva utasították el a felkérést, de volt olyan is, aki a szemükbe mondta, hogy fél vállalni az ügyet. Végül Rozsnyai Sándor ügyvéd vállalta a munkát.

Tóth Bálint, a HVIM erdélyi szóvivője szerint mostanra összeállt a kép: a Beke-ügy az élő példája, hogy működik együtt a titkosszolgálat (a SRI) és a média. A történet szépen fel volt építve – mondta.

Úgy vélte, hosszú távon az lehet az eset jelentősége, hogy amikor az autonómia ügye magasabb szintekre jut, akkor azt minél hamarabb tudják lesöpörni az asztalról: a terrorista székelyek helyzetét nem tárgyalják.

Tőke Ervin Minta-elnök szerint a román állam így akar félelmet kelteni az emberekben. Sorbán Attila Örs, az EMI elnöke pedig úgy fogalmazott: nyomást kell gyakorolni az erdélyi magyar politikusokra, hogy vállalják fel a hasonló ügyeket, ellenkező esetben a választóknak meg kéne fontolniuk, támogatják-e őket szavazataikkal.

Hasonló témáról cserélt eszmét Szabó Gyula egyháztörténész és Gergely István (Tiszti). Az erdélyi magyarság és a titkosszolgálat: a Szekuritátétól a SRI-ig című rendezvényen Gergely elmondta: a román titkosszolgálat a katolikus egyházban is „áldásosan” fejtette ki tevékenységét, s ennek hatása máig érződik. A hatalom részéről még néhány évvel ezelőtt is hasonló módszereket tapasztalt, mint a kommunizmus idején: igyekeztek tudomására hozni, hogy mindent tudnak róla, ezáltal pedig megfélemlíteni – mondta el.

Szabó Gyula szerint Magyarországon az előző rendszer besúgói, ügynökei közül sokan ma is magas beosztásban vannak. „Meg kell húzni a vonalat a diktatúra és a demokrácia között. Nem lehet, hogy aki a diktatúrát kiszolgálta, az a demokráciát is szolgálja” – jelentette ki Szabó Gyula, aki azt javasolta: nyilvánossá kell tenni az aktákat, és általános átvilágítást kell végezni, nem csak egy-egy emberen kérni számon a múltját.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/16712
Mégpedig a nagyszebeni Brukenthal Nemzeti Múzeumot, mert kétszáz éves.
Helyben próbál javítani a magyar–román viszonyon, amelyért „erkölcsi felelősséget érez”.
Egyetlen indulóként választotta elnökké az RMDSZ Maros megyei szervezete.
Megmérték, mekkora a kisebbségek elfogadottsága / elutasítása. A romákat és a melegeket utasítjuk el leginkább.
Konkrétan azt, hogy rosszabb minőségű ételeket forgalmaznak-e Romániában, mint Nyugat-Európában.
A szerző legújabb kötetében állati szereplők mondják el azt, amit a kitelepített nagyapja nem mert.
A kormány így pótolná a megszűnt környezetszennyezési illetékből befolyó összeget.
A Minta ifjúsági szervezet lelkes kolozsvári fiataljai így tisztelegtek nagy királyunk előtt születésének 574. évfordulóján.
A nagy kérdés továbbra is az: létezik-e ezeken a Föld-szerű bolygókon élet?
Jó, csak egy magyarért. Meg egy magyar filmért. De akkor is!
Hogyan lehetséges, hogy az RMDSZ passzívan asszisztál az ultranacionalista gyalázkodásokhoz és egy „Blut und Boden” típusú náci retorikához?
A szenzációs Giotto-másolattal a világsajtó homlokterébe került Kiszsolna. Rengeteg mezőségi templom vár még hasonló csodára.
Az RMDSZ elnöke nehezen tud tárgyilagosan nyilatkozni a DNA-ról.
A jelentés még a Cioloș-kormány idején készült, most szivárgott ki.