Ezt a vezércikket nem az újság 90-es évekbeli hagyományos stílusában terveztem megírni: „Az Evenimentul Zilei-nek újra igaza lett: megmondtuk, hogy az ügynek átverés szaga van, átverésnek néz ki, átverésként adják elő, tehát muszáj átverésnek lennie. Ma ezt a DIICOT (Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Ellenes Igazgatóság – a szerk.) is megerősíti” abban a fegyvercsempészeti ügyben, amit brit újságírók és néhány vadászpuskával és vastag pofabőrrel rendelkező románocska játszott el egy Sky News-hír kedvéért.

E sorok írásakor csak a DIICOT adataival és a hír szerzőjének tegnapi, nem meggyőző nyilatkozataival rendelkezünk, aki elmondta, milyen háborús övezetekben filmezett már, hogy ezzel felépíthesse sarlatáni hírnevét – amennyiben beigazolódik, hogy lefizette a jelenet szereplőit – és átverhesse a nézőit.

Az illető hirtelen szabadságra ment és csak a szerkesztőség beszél vele és közvetít interjúkat arról az ügyletről, melynek teljes egészében

nagyon is bűnvádi, lejáratási és – miért ne – média-bezárási szaga van,

ahogy az a News of the World esetében történt. E tákolmány szálainak szétbogozásához megvárjuk a brit szereplők londoni hatóságok előtti nyilatkozatait, esetleg egy román jogsegély-szolgálati kérés eredményeit.

Örülök, hogy azonnal reagáltam és megakadályoztam a hírtelevíziók nagy ünneplését – kettő is felhívott közülük, hogy élőben kommentáljam a kérdést, elhárítottam a felkérést és figyelmeztettem őket, hogy átverés szaga van, láttam a filmecskét és megírtam egy vezércikket az EvZ számára, mely már aznap 13 órakor megjelent.

Fenntartottam azért azt a lehetőséget is, hogy a felek – az állítólagos csempészek és az újságírók – nem beszéltek össze és az egyik fél (az állítólagos csempészek) ismeretlen okból átverte a másikat, bár ez a változat az újságírók számára is végzetes, akik nem jöttek rá, hogy átverés áldozatai, vagy azután is folytatták a játékot és leadták az anyagot, hogy rájöttek annak hamisságára.

Ma, a DIICOT visszaigazolása után minden okom megvan arra, hogy megállapítsam kételyeim megalapozottságát és köszönetet mondjak a hírtévés kollégáimnak, akik azonnal feleszméltek és megakadályozták a hamisítvány továbbgördítését. Elsősorban a PRO TV-t üdvözlöm, mely már aznap este, igaz 19 órától, helyesen, BBC-stílusban adta le a hírt, a Sky News filmecskéjét a megfelelően elhelyezett feltételes móddal – az állítólagos csempészek állítólag eladtak, állítólag kaptak stb. – sugározva.

Ezúttal úgy gondolom,

érdemes alaposabban körülnéznünk a saját portánkon és figyelmeztetnünk a médiaintézményeket,

sőt, a szabályozó intézményeken keresztül akár fel is lépjünk az őrült szenzációhajhászás és az ellen, hogy ellenőrizetlen híreket erősítenek fel cím- és szóhasználat-választással, melyek átverések részének vagy minősített információs háború elemeinek bizonyulnak.

A Konfliktus-megelőzési Központnál (CPC) dolgozó kollégáimmal Az információs háború. Oroszország információs agressziójának típusai című, a Román Akadémia Politikatudományi és Nemzetközi Kapcsolatok (a Dan Dungaciu által vezetett ISPRI – a szerk.) kiadójánál megjelenés előtt álló könyvhöz elemeztük a fősodorhoz tartozó román médiát. Ennek eredményeinek és következtetéseinek tanulságul kellene szolgálniuk mindenki számára.

Valóban, ebben az esetben is láthatjuk, hogy a román média – hírek hiányában – miként vesz át, erősít fel és gördít tovább jelentős következményekkel járó anyagokat. Önvizsgálatra van szükség az egész sajtóban, hogy ne veszítse el teljesen a hitelességét, szakmailag és – ha indokolt – jogilag is megbüntetve azokat, akik csak a botrányt keresik és mesterségesen felpumpálják a híreket a hírtévékben és a hírportálokon.

Az illetéktelen mindenbe beleszólók seregéről már nem is szólva, akiket szerepeltetni szoktak, ezzel megerősítve és a hitelesség némi látszatával ruházva fel a hírt, sőt, arról sem, hogy gyakran olyanokat is sikerül behúzni a csőbe, akik valamikor tisztségeket töltöttek be a román állami szervekben és így ráerősítenek az átverésre, miközben nem fogják fel, mit is látnak valójában. Ennek az önvizsgálatnak a során

olyan szakmai elvek és normák születhetnének, melyek megakadályozhatnák az ilyenfajta hírek és mesék hitelesítését,

melyek célja a dezinformációk, a pszichológiai hadműveletek, a harmadik felek által végrehajtott kondicionálások és toborzások laboratóriumaiban kifőzött párhuzamos narratívákkal eltorzítani a valóságot.

Másrészt úgy gondolom, a bűnvádi nyomozásnak nagyon komolynak kell lennie és végig kell vinnie az ügyet, mert ez közvetlenül érint minket. Nem szeretném azt látni, hogy román intézmények vagy az ezekben tisztségeket betöltő személyek a saját szakállukra, a hatáskörüktől eltérő okokból vagy célokból próbálják meg elsikálni ezt az ügyet.

Ahogy elítéljük az ilyenfajta újságírást és visszaélést az emberek bizalmával, ugyanúgy elítélendő az is, ha a román intézmények nyújtanak segítséget különféle manőverekhez és műveletekhez.

Ezért az érintett újságírók, a fegyvercsempészettel kapcsolatos hír színrevitelével kapcsolatos bohózat szereplőinek és kitervelőinek közvetlen felelősségén túlmenően azt is látni akarom, hogy ki írta a forgatókönyvet, honnan jött az ötlete és ki egy ilyenfajta hír megrendelője, ki fizetett a megjelenéséért. Akár nagy-britanniai, akár oroszországi, akár itthoni.

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta. Fotó forrása: wall-street.ro