Sokánt!
Szerző: Oana Cernat
2016. augusztus 2. kedd, 09:51
Nemzetárulás volt a vád Galacon. Az ok: a kirakatban levő kalapok pántlikái piros, fehér és zöld színekben pompáztak.

Az 1930-es években történt Galacon (Galaţi), hogy az egyik híres divatáruház tulajdonosának gesztusa élénk vitát váltott ki mind a sajtóban, mind a város utcáin. „Rendkívül súlyos tettnek” minősítették, hogy kirakta boltja kirakatába a magyar nemzeti zászló színeit.

A két világháború közötti időszakban tabu volt a magyar zászló színeinek használata

és ez feszültséget keltett a galaciak között. 1937-ben történt, a Duna menti város Domnească utcáján. Az akkori lapok beszámolói szerint augusztus eleje semmi különösebbet nem ígért, a Galacra rátelepedő rekkenő hőségen kívül.

A Domnească utcai görög templom előtt fák árnyékában fiákeresek aludtak kocsijuk bakján, ügyfélre várva. A lovak időnként megriadtak a módos tulajdonosok mellettük elhaladó automobiljai vagy a Domneascán lévő üzletekbe és vendéglőkbe árut szállító teherautók zajától.

„Nappal, a kánikulában kevesen voltak az utcán. Este a hölgyek, széles karimájú kalappal vagy anélkül, térdig érő nyári ruhákban, rövid ujjú ingecskékben sétáltak a galaci korzón öltönyös, kalapos vagy nyári egyenruhába öltözött férfiak kíséretében vagy nélkülük. De feltűntek olyan férfiak is, akik csak nadrágot és feltűrt ujjú fehér inget viseltek, a gallér egy-két gombját pedig kigombolták. Néha egy zakó egészítette ki ezt a viseletet. Egyesek sapkát is viseltek. Mindenki a lehetőségei és a társadalmi osztályától függően”, írja le Marius Mitrof, a Galac Megyei Művelődési Igazgatóság tanácsosa az akkori Galac szép hangulatát.

A Domnească utcán, a Regală tér – melynek közepét a hajdani covurlui-i várnagy, Costachi Negri, az egyesülési és Románia modernizálási ideáljait odaadóan szolgáló unionista politikus szobra uralta – és a Mihai Eminescu költő első kültéri szobrának és Mihail Kogălniceanu mellszobrának helyet adó Városi Park között egy- vagy kétemeletes épületek sorakoztak egymás után, szinte egymáshoz ragasztva, melyek földszintjén üzletek, emeletén pedig lakószobák vagy irodák voltak. Itt boltok, vendéglők, könyvesboltok, mozik, kávéházak, szállodák, lakások és irodák is voltak.

Ebben a térségben, az egyik ilyen házban, az 5. szám alatt működött a Paula Lichtemberg tulajdonában lévő „La Paula” ruházati bolt.

1937. augusztus 4-ének reggelén az üzlet felkeltette a helyi hatóságok figyelmét,

melyek „rendkívül súlyos helyzetet” állapítottak meg, ahogy arról egy korabeli újság beszámolt.

A galaci Domnească utca

„Paula Lichtemberg gyakorlatilag életre lehelt a pletykások és a bulvárra éhes galaciak lelkébe. Corneliu Balaban felügyelő a «La Paula» divatáruház kirakatában a magyar nemzeti zászló színeit vette észre a kalapok pántlikáin. A felügyelő felhívta Paula asszony figyelmét arra, hogy ezen színek megjelenítése ebben a sorrendben nem megengedett, de a bolt tulajdonosa «meg sem akarta hallani, továbbra is megtartotta a kirakatban a színeket»”, magyarázza Marius Mitrof.

A divatáruház tulajdonosa csökönyösen megtagadta a magyar zászló színeinek eltávolítását,

ami kellemetlen következményekkel járt rá nézve, miután Balaban felügyelő bejelentést tett a katonai hatóságoknál. Röviddel később Nuţescu repülő ezredes, Bâtcă őrnagy, Lupaşcu ügyész és Stănescu hadnagy, valamint Balaban felügyelő megjelentek a Domnească utca 5. szám alatti üzletben és elkobozták a kirakatban és az üzletben található magyar színeket.

„Az eljárás során jegyzőkönyvet vettek fel, melyet továbbítottak a helyi Katonai Törvényszéknek, Paula Lichtemberg tulajdonost pedig perbe fogták «nemzetárulás» vádjával.”

Ez az eset heves vitákat váltott ki Galacon, de a korabeli újságok nem tisztázták, hogy minden kommentár pró vagy kontra volt-e, és azt sem, hogy végül miként zárult a hatósági eljárás.

 

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta. Fotók: historia.ro, 2.bp.blogspot.com

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/16532
A Kolozsvári Magyar Napok záróeseménye, a Csárdáskirálynő-előadás után találkoztunk a Stázit alakító, sepsiszentgyörgyi származású művésznővel, aki fantasztikusan érezte magát.
Elég sok, a román többség számára kényelmetlen igazságot tartalmaz Hans Hedrich írása.
Ha nem esik jól látni, hallani a verést, a nyúlkálást, a beszólást, jusson eszedbe, mennyire eshet ez jól az áldozatnak. Fél éves a kampány a nők elleni erőszak visszaszorításáért.
Idén a Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvós Zenekar szolgáltatta a toronymuzsikát a Szent Mihály-templom tornyából.
A ferences szerzetes szerint túl könnyen mondjuk ki, hogy a Jóisten elfordította az arcát, és ez nem jó hozzáállás.
Hatalmas bulit csaptak, majd őszintén meséltek nekünk a magyar blues istenei.
Tessék csak olvasni, valóságos kémregény. Mindenki benne van: az oroszok, Budapest, az RMDSZ, az EU. És persze a jó oldalon a mioritikus haza.
És a Mutass jó példát! program is szépen halad a maga útján.
„A betonházak között nem várnak csodák”. Városnézésen voltunk a korzós lányokkal.
Eláruljuk: képregényesen. Békés Márton történész szerint bevallottan hőskultuszt építenek a rendhagyó műfaji kerettel.
Gazdag József felvidéki újságíró, író mesélt a dunaszerdahelyi magyar csapatról és a magyar focit beborító bundáról.
Nem a nemesi családok csereberélik az ingatlanjaikat, hanem Kolozsvár feliratozza újra a műemlékeit.
De mi van ezen túl a magyar gasztronómiában? Sömmi? Cserna-Szabó András pacalkalandjai és Rózsa Sándor véres mészárlásai a Kolozsvári Magyar Napokon.
De csak egy kör erejéig a sétatéri tavon.