függöny
béel
2016. április 11. hétfő, 09:04
Kudarcosnak tartja eddigi tevékenységét az EMNP politikusa.

Lemond az Erdélyi Magyar Néppártban (EMNP) betöltött tisztségéről és helyi képviselőjelöltként sem indul a júniusi önkormányzati választásokon Portik Vilmos, az EMNP Maros megyei szervezetének alelnöke.

Portik Vilmos ezt vasárnap este jelentette be az egyik közösségi portálon. Távozásával az EMNP az egyik legnépszerűbb politikusát veszíti el Marosvásárhelyen éppen az önkormányzati képviselőjelölt-listák összeállításának időszakában. Portik Vilmos volt az EMNP jelöltje a marosvásárhelyi magyarság közös polgármesterjelöltjét kijelölő tavaly októberi előválasztáson, amelyen a szavazatok 28,9 százalékát szerezte meg.

A közösségi portálon közölt bejegyzésében Portik csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a magyarság Marosvásárhelyen képtelen összefogni. „Ezt politikai munkám kudarcának is tekintem, és ezért is döntöttem úgy, hogy ha szülővárosomban nem jön létre az összefogást hitelesen megjelenítő közös tanácsosjelölti lista, akkor az idei választásokon tanácsosjelöltként sem veszek részt" - fogalmazott a politikus.

„Ha egy párt tisztségviselője a választások során nem vállalja a megmérettetést, akkor annak erkölcsi alapja sincs a párton belül tisztséget betölteni. Ennek értelmében az Erdélyi Magyar Néppártban betöltött minden tisztségemről lemondok" - tette hozzá Portik Vilmos. Úgy vélte: a helyi politikusok hibáztak, amikor hagyták, hogy pártjaik országos vezetői egyezkedjenek a marosvásárhelyi megoldásokról.

Portik Vilmos megerősítette, hogy támogatja az RMDSZ-hez tartozó Soós Zoltánt, a marosvásárhelyi magyarok polgármesterjelöltjét, aki függetlenként száll versenybe a június 5-i önkormányzati választásokon. Kijelentette: ezután elsősorban civilként kíván dolgozni szülővárosáért.

Portik Vilmos 2015 decemberéig az EMNP Maros megyei szervezetének az elnöki tisztségét töltötte be, azóta a párt megyei alelnöke.

Marosvásárhelyen él az erdélyi városok között a legnagyobb, mintegy 58 ezer fős magyar közösség, amely a 2011-es népszámláláson a település összlakosságának 43 százalékát tette ki. A korábban magyar többségű székelyföldi városban a magyarság az 1990-es etnikai konfliktus által gerjesztett kivándorlási hullám nyomán került kisebbségbe. A város élére 2000-ben került először szabadon választott román polgármester az azóta háromszor újraválasztott Dorin Florea személyében.
 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/14695
Lehet nemet mondani az amerikaiaknak? Az igazságügyi miniszter nem tudott.
És miért is nem csinálnak a románok gyermeket a hazának és az egyháznak?
Átfogó tanulmánykötetben mutatja be az erdélyi fürdőéletet a kolozsvári Magyar Történeti Intézet.
Száznál is több ember haláláért felelős.
A brit trónörökös eddig is gyakori vendég volt Erdélyben, ezúttal azonban hivatalos látogatást tesz.
Az ingatlan megújul és terjeszkedik, csak az zsugorodott össze benne, ami híressé tette: a művészet. Mert dolgozik a piac.
A szenátus és a képviselőház nem ért egyet abban, hogy kinek a hatásköre a család fogalmáról szóló alkotmánymódosító kezdeményezésről dönteni.
Az Örökségünk őrei kezdeményezésben részt vevő iskoláscsapatok bebizonyították, hogy jókedvvel és fiatalos lendülettel is lehet védeni az épített örökséget. De kik lettek a legsikeresebb ifjú örökségvédők?
Az önkormányzat támogatásával bérletes rendszerben hoznak román nyelvű előadásokat Csíkszeredába.
A visegrádi négyek kormányfői a bevándorlásról, a Brexitről és az EU jövőjéről tárgyaltak, és még Oroszországnak is odaszúrtak kicsit.
Alapfokon, persze. Ami azt jelenti, hogy még hosszú lesz az út a börtöncelláig.
Egy elit katolikus leányiskola elit apácák indította története akkor is izgi, ha nem érted a kolozsvári szlenget.
Tüntetések zavarták meg az álomutazást.
Már ami az 1848-as forradalmat illeti. A román nézőpont szerint legalábbis. Azért időnként érdemes megfogózni olvasás közben.