magyar-magyar
béel
2016. február 12. péntek, 10:51
A délvidéki magyar közösségben újabb politikai szervezet jött létre – életre hívóit most eltávolították a legnagyobb pártból.

Nyolcvankét embert zártak ki a Vajdasági Magyar Szövetségből (VMSZ) csütörtökön. A pártból a Magyar Mozgalom (MM) nevű civil szervezet alapító tagjait, közöttük Szabadka polgármesterét távolították el.

A VMSZ és az MM ilyen éles szakítása után az is egyértelművé vált, hogy az áprilisban várható parlamenti választásokon a délvidéki magyarság az országos, a tartományi és a helyi politika alakítása mellett a vajdasági magyar politika következő éveinek irányvonalait is meghatározhatja.

A VMSZ-tagokat azért zárták ki, mert az MM egyik vezetője, Korhecz Tamás - aki korábban a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke volt - bejelentette, előfordulhat, hogy a mozgalom is indul a szerbiai választásokon.

A VMSZ alapszabálya szerint a párt tagjai nem indulhatnak választáson más szervezet színeiben. A fegyelmi eljárás az MM-tagok ellen január végén indult, csütörtökön pedig - a fellebbezések után - a VMSZ másodfokon is kizárta őket.

A Magyar Mozgalmat civil szervezetként jegyezték be tavaly augusztusban, és alapításakor elhangzott, hogy nem alakul párttá, politikai tevékenységet azonban folytat majd. A szervezetnek - internetes oldaluk szerint - majdnem háromszáz alapító tagja van, jelentős részük az alapításkor a Vajdasági Magyar Szövetség soraiba tartozott.

A pártból az MM megalakulását követően először Varga László parlamenti képviselőt zárták ki, mert - az indoklás szerint - „megsértette a VMSZ alapszabályának rendelkezéseit, valamint a VMSZ tekintélyét romboló és érdekei ellen cselekvő tevékenységet folytatott", később pedig kilenc szabadkai önkormányzati képviselőnek kellett távoznia a pártból.

A nyolcvankét fős kizárás alapjaiban nem rengeti meg a legnagyobb délvidéki pártot, amelynek valamivel több mint 11 ezer tagja van, okozhat azonban politikai átrendeződést azokban az önkormányzatokban, ahol az MM-be átlépő korábbi VMSZ-vezetés volt. Ilyen település például a magyar határhoz közeli Szabadka.

Maglai Jenő, a város polgármestere a Vajdasági Magyar Szövetség elnökségi tagja volt, és az utóbbi években pedig még az ellenzéki politikusok véleménye szerint is jól vezette a települést. Jelentős helyi befolyása miatt a VMSZ veszíthet támogatottságából ebben a kulcsfontosságú városban, és ezzel a legnagyobb délvidéki magyar párt vezetősége is tisztában van. Pásztor István pártelnök október 23-i beszédében már utalt a szabadkai gyengülés lehetőségére. Ugyanakkor a VMSZ elnöke a kizárásokkal kapcsolatban azt is kijelentette, hogy

magyar polgármestert nem váltanak le, azaz az önkormányzati választásokig együttműködnek Maglai Jenővel.

A Beta szerb hírügynökség helyszíni tudósítójának beszámolója szerint ezt Maglai is megerősítette a kizárások után, amikor úgy fogalmazott: a kizárás „nem mehet a lakosság kárára, mindenkinek ez az érdeke, ez az ésszerű lépés". Pál Károly, a VMSZ politikusa pedig azt mondta: pártja továbbra is támogatja polgármesterként Maglai Jenőt, mert a VMSZ érdeke az, hogy a választási ciklus problémamentesen záruljon le.

Annak ellenére, hogy a választásokat még nem írták ki, és a Magyar Mozgalom hivatalosan még nem jelentette be indulását, Vajdaság-szerte a szervezetet hirdető óriásplakátok jelentek meg, ami ugyan nem feltétlenül jelent kampányt, hiszen reklámnak is tekinthető, ám a vajdasági magyar politika jelenlegi izgatottságát figyelembe véve mégis üzenetértékű lépés.

Ahogy annak is van üzenete, hogy egyes - főleg balközép irányultságú ellenzéki - pártok már meglebegtették: támogatnák, vagy indulnának együtt a Korhecz Tamás és Varga László nevével fémjelzett tömörüléssel. Viszont míg a politikai színtéren vonzó lehet olyan szervezetet támogatni, amelynek meghatározó tagjai ismert egykori VMSZ-közeli politikusok, addig az csak a választások napján derül ki, hogy a szavazópolgárok a vajdasági politika megújulását látják-e a Magyar Mozgalomban, vagy pedig azzal a bírálattal értenek egyet, hogy a szervezetet olyan "sértődött, pozíciót vesztett" emberek alapították, akik ismét előtérbe szeretnének kerülni.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint Szerbiában valamivel több mint 253 ezer magyar él, ami a lakosság 3,53 százalékát jelenti. A negyedmilliós magyarság az észak-szerbiai Vajdaságban él. A 2014-es előre hozott parlamenti választáson több mint 75 ezren voksoltak a VMSZ-re, ez a szám - a magyarságon belüli megosztottság, valamint a külföldre vándorlás magas aránya miatt - az idén várhatóan alacsonyabb lesz, még úgy is, hogy a korábbi bejelentésekkel ellentétben mégsem önállóan indul a választásokon, hanem másik két vajdasági magyar párttal, a Vajdasági Magyar Demokrata Párttal, valamint a Magyar Egység Párttal karöltve

Az öt vajdasági magyar párt közül jelenleg csak a VMSZ-nek van képviselője a szerbiai parlamentben: öt helyet tudhat magáénak. A 120 fős vajdasági tartományi parlamentben 7 VMSZ-es képviselő van, közöttük házelnökként Pásztor István is.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/13818
Tizenegy jelölt, 47 millió választópolgár, fokozott biztonsági intézkedések.
Toró T. Tibor a párt ügyvezető elnöke lett.
Okoztunk némi zavart az SZKT-küldöttek körében, akik legalább két fontos újítást is elfogadtak.
A lólengést évtizede uraló Berki Krisztián a várakozási idő túllépése miatt nem lett hetedszer is Európa-bajnok.
Szilágyi Zsolt pártelnök szerint bármennyit is vitatkoznak az RMDSZ és az MPP vezetőivel, nem szabad elfelejteni, hogy „ők a testvéreink”.
És felvonultak a tudományért. Pontosabban a megbecsüléséért és magasabb hazai finanszírozásáért.
A terrorizmus vádja alól nemrég alapfokon felmentett kézdivásárhelyi fiatalember először számolt be elfogatásáról, fogvatartásának körülményeiről, tárgyalótermi részletekről, cellatársainak és román ismerőseinek viszonyulásáról, illetve arról, hogyan élte meg családja az ügyet. Exkluzív interjúnk.
Kovács Zsófia sporttörténelmet írt Kolozsváron a tornász Eb összetett versenyében, miközben hallotta, hogy magyarul szurkolnak neki.
Miközben ötezer ember megbetegedett, huszonkét gyerek meghalt, a megyékben pedig nincs elég oltás.
Az RMDSZ elnöke a kolozsvári SZKT-ülésen fogalmazott így, ahol elfogadták azt is, hogy a szövetség bevezeti a női kvótát.
Egy hete még megszavazták, most meg kekeckednek.
Szotyori-Lázár Zoltán többek között azt írta: nem érdemeltek kettős állampolgárságot, mert nagymértékű a körükben az elhülyülésre való hajlamosság.
Avagy a Kolozsvár és Bukarest közötti bizarr kapcsolat. Barbu Mateescu szociológus írása ugyancsak elgondolkodtató.
Ezúttal rendőrökre lőttek rá a nyílt utcán. Két halott a mérleg, az Iszlám Állam pedig bejelentkezett elkövetőként.