// 2026. november 1., vasárnap // Marianna

Szegény Bogdan Diaconunak nem hagyják, hogy gyalázza a magyarokat

// HIRDETÉS

Pedig megírta, hogy az RMDSZ a magyarok által meggyilkolt románok sírjánál fejet hajtva ünnepelné a Magyar Nyelv Napját. Alább elolvashatják.

Alig néhány perccel azután, hogy az Adevărul honlapján megjelent a bejegyzésem, e kiadvány szerkesztősége nemcsak arról döntött, hogy törli az RMDSZ-ről szóló cikket, de az eddigi – természetesen önkéntes – együttműködésemet is felbontotta az újsággal, ami abból állt, hogy alkalmanként publicisztikát tettem közzé az oldalukon. Vajon miért és kit ijesztett meg egy RMDSZ-ről szóló vezércikk? Íme a cenzúrázott szöveg (miközben az RMDSZ ott terpeszkedik az Adevărul oldalain: 

Ma emlékezünk meg a majszini vérengzés 71. évfordulójáról, amikor az Erdélyből visszavonuló magyar horthysta csapatok bosszúból egy egész falut lemészároltak (így! a szerző nem pontos, ugyanis: „1944. október 14-én délután a Visó völgyében visszavonuló magyar katonák az előzetesen kiürített falu Borsa felőli végében, két deportált zsidó család faházában 31, főként mezőségi román munkaszolgálatost végeztek ki [ketten túlélték a kivégzést], majd éjjel felgyújtották a települést.” Forrás: Wikipédia – E-RS). Alig egy nappal korábban, vagyis tegnap, 246 képviselő az RMDSZ javaslatára megszavazta a Magyar Nyelv Napjának bevezetését. Romániában egyetlen módon lehet megünnepelni a Magyar Nyelv Napját: 

az erdélyi magyar elnyomás áldozatairól megemlékezve. 

Az RMDSZ a politikai osztály árulására, valamint a PSD és a PNL jövőbeni szövetségkötési óhajára alapozva a románok történelméből teljes mértékben csúfot űzve viszi keresztül a Parlamenten a törvényeit. Az erdélyi románok elnyomásának kivégzésekkel, kínzásokkal és az elődjeink kiirtására irányuló szándékkal teli korszakát semmisítik meg azért a néhány szavazatért, amelyet az RMDSZ tudna biztosítani a jövőbeni parlamenti kombinációkban.

 

Más korszakokban, az ilyen, összefoglaló kifejezéssel 

árulásnak nevezett dolgokért halálbüntetés járt. 

Az Egységes Románia Párt (PRU) címerében szereplő III. Karóbahúzó Vlad (Vlad Țepes) korában a halál áldásnak számított az árulók számára, mert még mielőtt a Fennvaló ítélkezhetett felettük, a büntetés sokkal fájdalmasabb volt a halálnál. Napjainkban a haza- és nemzetárulás a mindennapok része, tisztségekkel, pénzzel és lehetséges kormánytagságokkal jutalmazzák.

 

Az ilyenfajta önpusztítás vezeti ki a történelemből Romániát, és ez zajlik folyamatosan az utóbbi 25 évben. Ez történik gazdasági, társadalmi, politikai szinten, és mindennek a tetejében saját történelmünk szintjén is. És ugyanúgy, ahogy a románok tulajdonviszonyai is módosulnak, abban az értelemben, hogy már semmi sem az övék a saját országukban, miért ne módosítanák a múltjukat is, ugyanabban az értelemben, hogy a történelem már másoké, 

a románok pedig újra jobbágyokká válnak az ősi földjükön, 

és idegen nyelvek és kultúrák előtt kell meghajolniuk. Amelyek nem a román nyelv és a román kultúra mellett akarnak helyet maguknak, hanem az egész helyet akarják. Ha nem hiszik, menjenek el a magyar politikusok által ellenőrzött településekre és győződjenek meg arról, hogy a multikulturalizmus és a többnyelvűség automatikusan a románizmus eltűnését jelenti. De hiszen ez volt a cél…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Légi riasztás több romániai megyében, légteret zártak le, Wizz Air-gépet is átirányítottak
Krónika

Légi riasztás több romániai megyében, légteret zártak le, Wizz Air-gépet is átirányítottak

Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Krónika

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza

Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek
Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS