// 2026. október 26., hétfő // Dömötör

Szegény Bogdan Diaconunak nem hagyják, hogy gyalázza a magyarokat

// HIRDETÉS

Pedig megírta, hogy az RMDSZ a magyarok által meggyilkolt románok sírjánál fejet hajtva ünnepelné a Magyar Nyelv Napját. Alább elolvashatják.

Alig néhány perccel azután, hogy az Adevărul honlapján megjelent a bejegyzésem, e kiadvány szerkesztősége nemcsak arról döntött, hogy törli az RMDSZ-ről szóló cikket, de az eddigi – természetesen önkéntes – együttműködésemet is felbontotta az újsággal, ami abból állt, hogy alkalmanként publicisztikát tettem közzé az oldalukon. Vajon miért és kit ijesztett meg egy RMDSZ-ről szóló vezércikk? Íme a cenzúrázott szöveg (miközben az RMDSZ ott terpeszkedik az Adevărul oldalain: 

Ma emlékezünk meg a majszini vérengzés 71. évfordulójáról, amikor az Erdélyből visszavonuló magyar horthysta csapatok bosszúból egy egész falut lemészároltak (így! a szerző nem pontos, ugyanis: „1944. október 14-én délután a Visó völgyében visszavonuló magyar katonák az előzetesen kiürített falu Borsa felőli végében, két deportált zsidó család faházában 31, főként mezőségi román munkaszolgálatost végeztek ki [ketten túlélték a kivégzést], majd éjjel felgyújtották a települést.” Forrás: Wikipédia – E-RS). Alig egy nappal korábban, vagyis tegnap, 246 képviselő az RMDSZ javaslatára megszavazta a Magyar Nyelv Napjának bevezetését. Romániában egyetlen módon lehet megünnepelni a Magyar Nyelv Napját: 

az erdélyi magyar elnyomás áldozatairól megemlékezve. 

Az RMDSZ a politikai osztály árulására, valamint a PSD és a PNL jövőbeni szövetségkötési óhajára alapozva a románok történelméből teljes mértékben csúfot űzve viszi keresztül a Parlamenten a törvényeit. Az erdélyi románok elnyomásának kivégzésekkel, kínzásokkal és az elődjeink kiirtására irányuló szándékkal teli korszakát semmisítik meg azért a néhány szavazatért, amelyet az RMDSZ tudna biztosítani a jövőbeni parlamenti kombinációkban.

 

Más korszakokban, az ilyen, összefoglaló kifejezéssel 

árulásnak nevezett dolgokért halálbüntetés járt. 

Az Egységes Románia Párt (PRU) címerében szereplő III. Karóbahúzó Vlad (Vlad Țepes) korában a halál áldásnak számított az árulók számára, mert még mielőtt a Fennvaló ítélkezhetett felettük, a büntetés sokkal fájdalmasabb volt a halálnál. Napjainkban a haza- és nemzetárulás a mindennapok része, tisztségekkel, pénzzel és lehetséges kormánytagságokkal jutalmazzák.

 

Az ilyenfajta önpusztítás vezeti ki a történelemből Romániát, és ez zajlik folyamatosan az utóbbi 25 évben. Ez történik gazdasági, társadalmi, politikai szinten, és mindennek a tetejében saját történelmünk szintjén is. És ugyanúgy, ahogy a románok tulajdonviszonyai is módosulnak, abban az értelemben, hogy már semmi sem az övék a saját országukban, miért ne módosítanák a múltjukat is, ugyanabban az értelemben, hogy a történelem már másoké, 

a románok pedig újra jobbágyokká válnak az ősi földjükön, 

és idegen nyelvek és kultúrák előtt kell meghajolniuk. Amelyek nem a román nyelv és a román kultúra mellett akarnak helyet maguknak, hanem az egész helyet akarják. Ha nem hiszik, menjenek el a magyar politikusok által ellenőrzött településekre és győződjenek meg arról, hogy a multikulturalizmus és a többnyelvűség automatikusan a románizmus eltűnését jelenti. De hiszen ez volt a cél…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?
Főtér

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

Kiürülő standok, fogyatkozó vásárlók: leáldozóban Körösfő híres kézműves-kereskedelme
Krónika

Kiürülő standok, fogyatkozó vásárlók: leáldozóban Körösfő híres kézműves-kereskedelme

Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája
Főtér

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

45 ezer lejes kenőpénzt kért, 90 ezer eurót találtak nála – börtönbe került egy környezetőrségnél dolgozó felügyelő
Székelyhon

45 ezer lejes kenőpénzt kért, 90 ezer eurót találtak nála – börtönbe került egy környezetőrségnél dolgozó felügyelő

Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.

Újabb medvetámadás történt, erdélyi faluban sebesített meg a vad egy fiatalembert
Krónika

Újabb medvetámadás történt, erdélyi faluban sebesített meg a vad egy fiatalembert

Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.

Életét vesztette a gyalogos Gyimesfelsőlokon
Székelyhon

Életét vesztette a gyalogos Gyimesfelsőlokon

A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS