A romániai emberkereskedelem áldozatainak egyharmada kiskorú, Románia pedig származási, tranzit- és célországként is jelen van a nemzetközi emberkereskedelem térképén – jelentette ki Giorgiana Hosu, a román szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) helyettes főügyésze pénteken.
Tranzitvonalunk fekszünk
A DIICOT évértékelő értekezletén elhangzott: az emberkereskedők főleg Szlovéniába, Csehországba, Lengyelországba, Olaszországba és Görögországba visznek román állampolgárokat, ahol rabszolgamunkára, koldulásra vagy prostitúcióra kényszerítik őket. Szervkereskedelemmel kapcsolatos esete tavaly nem volt a DIICOT-nak.
Románia a schengeni övezetbe irányuló keleti migráció útvonalán fekszik. A belépő oldalon főleg a bolgár, kilépő oldalon pedig a szinte kizárólag a magyar határon fognak el embercsempészeket.
A DIICOT tapasztalatai szerint a szíriai menekültek fejenként 12 ezer és 15 ezer dollár körüli összeget fizetnek az embercsempészeknek azért, hogy Magyarországra juttassák őket.
Drog és rekordforgás hamis euróból
Tavaly 16 millió euró értékű kábítószert foglaltak le a DIICOT ügyészei, és öt illegális laboratóriumot is lelepleztek, ahol 37-féle, eddig ismeretlen kábítószert találtak.
A DIICOT ideiglenes vezetője szerint Romániában általában csak a nemzeti fizetőeszközt hamisítják, a dollárt és az eurót nem, mégis – az olasz hatóságokkal együttműködve – tavaly az utóbbi évtizedek legnagyobb, 12 millió eurós hamispénz-fogását sikerült a DIICOT-nak végrehajtania.
A DIICOT korábbi vezetője, Alina Bica volt főügyész azért nem lehetett jelen a DIICOT tavalyi teljesítményét bemutató értekezleten, mert korrupció vádjával bíróság elé állították, és hónapok óta előzetes letartóztatásban van.
Főnökre hajtanak
A DIICOT főügyészi posztjára ebben az időszakban várja a jelentkezőket a szaktárca, amely átlátható és nyílt szelekciót ígért. Robert Cazanciuc igazságügyi miniszter pénteken azt mondta: a megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkező ügyészek közül bárkiből lehet DIICOT-főügyész, de a jelölés előtt mindenképpen konzultálni fog Klaus Iohannis államfővel.
2013-ben a bírák és ügyészek szakmai testületének tiltakozását váltotta ki, hogy a jobboldali Traian Basescu akkori államfő és a szociáldemokrata Victor Ponta miniszterelnök úgymond „politikai alku” tárgyává tette a vádhatóság vezetői tisztségviselőinek kinevezését.
Akkor hosszas politikai csatározás után legfőbb ügyésznek a kormányfőhöz közel álló Tibriu Nitut, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) élére pedig az elnök által helyzetbe hozott Laura Codruta Kovesit nevezték ki.