Mondd, te kit választanál?
Szerző: Szántai János
2014. október 26. vasárnap, 09:03
Románia elnökjelöltjeit bemutató profiler sorozatunk tizenegyedik része. A főszerepben: Corneliu Vadim Tudor. A Führer!

Románok!

Kétezer év elteltével újra itt köszöntelek benneteket. Ti, akik itt, ezen a tavon megjelentetek, csupán kis töredékét alkotjátok azoknak a tömegeknek, amelyek ma egész Nagyromániában vízen állnak, tanításom szerint. Azt akartam, hogy ti, román férfiak és nők, magatokba szívjátok mindazt, amit elvárok Romániától.

Fiaim. Lányaim. Mi egységes nemzet akarunk lenni. Egy test, egy lélek. És ti lesztek ez a Nemzet. Szeretett Führeretekkel az élen. Vagyis velem. Harsogjátok utánam. Vai Vadim!!!

Hazám román nemzeti testrészei! Nem akarjuk, hogy nemzetünk puhává váljon. Még él a remény, hogy a nemzet kemény! Ti vagytok a remény, gyermekeim. Legyetek hát kemények! Hadd lássam! Lányok, verjétek ki szépen a fiúknak! Ez az! Hangosabban! Gyorsabban! Érzéssel! Még, még, még! Helyes! Lendülnek a tagok, román hímjeim. Vai Vadim!!!

Hímek! Jegyezzétek meg: román nőstények nélkül nincs jövő. A magányos faszverés zsidó-magyar-cigány förmedvény. Onán, Árpád és Gábor bűne! Mi együtt lendítjük hímeink tagjait! Megtermékenyítjük a hazát! Akkora Romániát csinálunk, pulyáim, mint a Föld!

 

 

És én tudom, hogy ez nem lehet másként. Mert hús vagytok a húsomból, vér a véremből. Én vagyok a ti apátok. Nagyapátok. Ükapátok. Ősapátok. Decebal. Traianus. Mircea. Mihai. Iancu. Antonescu. Egy személyben. A ti Vezéretek!

De figyelmezzetek! Halló! HALLÓ! Faszverést abbahagy! Tehát: élnek még hazánkban csótányok, rákos sejthalmazok, pestises patkányférgek. De nem sokáig. Abban a pillanatban, ahogy elfoglalom az elnöki trónt, beindítjuk a román, nemzeti, egységes, oszthatatlan kormánypogromot. Mondjátok utánam. Négy lépés.

1. Magyarok: eladjuk őket Diktátorbán Viktor vezértársamnak. Ha kellenek neki, vigye! Fejenként egy kifliért meg egy doboz tejért. Lesz mit enni a nemzetnek. Ha nem kell neki, feldolgozzuk őket. Lesz szalámi, sonka, zsír, tepertő, exportra.

2. Székelyek: megadjuk nekik az autonómiát. Bezárjuk őket a rezervátumba. Az egészet. Ott aztán felfalják egymást, ősi jogaikra hivatkozva. Fájuk hamarosan úgyse lesz, hála Láku Rosu fedett ügynökünknek.

3. Zsidók. Nagy példaképem, Adolf pogromját folytatva, egy kisebb kazán segítségével befűtünk nekik. Velük!

4. Cigányok. Velük más terveim vannak. Hazátlanok. Színes bőrűek. Partizánok. Szaporodnak, mint a patkány. Íme, a Nagyonnagyromán Projekt! Szellemi tanácsadóm, Jacko tanácsát követve, génsebészet útján kifehérítjük őket, és nemzeti farmjainkon elkezdjük a nép gyártását. Tenyészhímek és tenyésznőstények ezrei ontják majd nekünk a harcra kész fehér, román, hazafi egyedeket.

Utánam, fiaim, lányaim! Előre, a vízen! Verjétek bátran! Vai Vadim!!!

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/5719
Ez is egy vélemény. És itt-ott azért van igazság benne.
A románoknak idióta államuk van. És az a nagy veszély, hogy az emberek lassan–lassan hasonlítani fognak az államra. Sabin Gherman írása.
Mutatjuk, miben ment a veretés idén a fesztiválon.
A kolozsvári irodalomtörténészt élete 80. évében érte a halál.
Elérkezett a tusványosi tábor legnépszerűbb nagyszínpadi eseménye: a magyar miniszterelnök szokásos szombati fellépése.
Animált gifekkel mutatjuk meg, mi történik Tusnádfürdőn, amikor nem történik semmi hírértékű, amikor várni kell nappal a következő előadást, koncertet.
Némi simogatással és elegáns adok-kapokkal érkezett el a magyar-magyar dialógus Tusványosra. Majdnem legmagasabb szinten.
Mert népi kultúrában legalább olyan erős, mint pálinkában. De hogyan lesz a hagyományból turizmus?
A táborozók megmutatták, hol hajtják nyugovóra a fejüket minden este. Vagyis hajnalban. Na jó, reggel.
Gasztroforradalom zajlik Budapesten, mely új fejezetet indított a magyar konyhaművészetben. Tusványos leggusztább programjába kóstoltunk bele.
Kolozsvári művészek tiltakoztak a Vasgárda-szimpatizáns hivatalnok kinevezése ellen.
Ezt a problémát vetette fel 500 éve a reformáció, és próbálja megoldani azóta is. 1918 centenáriumára a tordai vallásbéke 450 éve a csattanós válasz?
A szerbekkel és a szlovákokkal sikerült valamelyest normalizálni a viszonyt, és nem a magyar félen múlik, hogy ez a románokkal még nem működik.
Egy friss felmérés nemcsak a címben szereplő kérdésre ad választ, hanem arra is rávilágít, hogy miben különbözik az erdélyi fiatal a Kárpát-medence más régióiban élőktől.