Mondd, te kit választanál?
Szerző: Szántai János
2014. október 19. vasárnap, 09:47
Románia elnökjelöltjeit bemutató profiler sorozatunk hetedik része. A főszerepben: Gheorghe Funar. Az ávrámjánku!

Román testvéreim! Szeretett hazánk a hazugság fertőjében fetreng, mint egy elfajzott disznó. Nekem az a feladatom, hogy kivezessem belőle, és felhizlaljam, veletek együtt.

Mint minden jó vezér, aki magán kezdi, kezdem én is így. Román testvéreim, én nem a Timis-megyei Szünnikoláu Máré szülöttje vagyok, ahogy azt a magyar irredentizmus a népek tudatába aljas módon beondózta. Megjegyzem, elnökké választásom esetén a hedonista szabadosság e melegágyát átköltöztetem a mócvidékre. Hogy rend legyen.

Román testvéreim! Töredelmesen, ám annál büszkébben vallom be nektek ezen a szent választási órán: Vidrá gye Szúszon születtem. És ha már a vallomásoknál tartok. A nevem sem az, ami a választási plakátokon szerepel. Emberek!

Én Ávrám Jánku vagyok.

És azért jöttem el közétek, hogy ami 1848-ban nem sikerült, azt most véghez vigyük.

Nagyapám  Horea harcostársa, barátja és ágyasa volt. A vérünkben van a szabadságharc megtermékenyítő magja. Horea kúrta nagyapámat, nagyapám kúrta apámat, apám kúrt engem, én meg titeket kúrlak. Húszmillió román lelket teszek várandóssá a szent szabadság mioritikus magzatával. De mi nem bárányokat fogunk szülni, román testvéreim. Nem! A pirossárgakék meghunyászkodás, a magyar seggek nyalogatásának évszázadai elmúltak. Nagynemzeti nászorgiánk gyümölcse a

mioritikus csobánkutya lesz.

Ha minden román ellik hat kölket, kész is a nemzeti hadsereg. És akkor, román testvéreim, eljön az idő, hogy megtisztítsuk ősi földünket a bozgor pestistől. Hatalmas, nemzeti színűre festett eblovainkon leviharzunk a hegyekből, kiontjuk a magyarok vérét, hogy gazdag termést hozzon a román föld. Felgyújtjuk a magyarok házait, hogy legyen mit szórni a fejünkre – mert az ortodox keresztény bűnbánó is. Persze csak miután karóba húzta az utolsó bozgort is. Elkobozzuk a magyarok vagyonát. Mert lopták a vagyonukat, román testvéreim. A mi juhaink gyapján gazdagodtak meg. És a magyarok beleiből építünk magunknak kolbászkerítést.

Ilyen egyszerű az én választási ajánlatom, román testvérek. Ennyit akarok, és nem többet. Ja, még van valami. Amikor majd fennen ragyog Románia bozgortalanul fénylő csillaga, egy dolgot azért még szeretnék megvalósítani. Száműzni a fehéret meg a zöldet hazánk szentföldjéről. Nem, nem lesz egyszerű. De ha a klúzsnapokai padokat sikerült pirossárgakékre festeni, a havat, a köveket, az erdőt, a mezőt sem lesz nehéz. Csak bízzatok bennem, testvéreim. Mert én elhozom nektek a román földi paradicsomot.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/5577
Nem tetszenek nekik a magyar közösségnek „kiváltságokat” biztosító törvénykezdeményezések.
Nem, nem Sarmisegetusa. És a törcsvári kastély sem.
Mert beleavatkozott a törvényalkotás folyamatába, és ezzel megsértette a hatalmi ágak szétválasztásának elvét.
Az tény, hogy Dragneáék legalább olyan perverzek, mint a hírhedt Márki hősei.
A jó kapcsolatokról, a párbeszédről és talán érzékeny kérdésekről is.
Deák Kristóf alkotása elnyerte az élőszereplős rövidfilmek kategóriájának díját. De az idei Oscar-gála a legjobb filmnek járó díj bejelentésekor elkövetett hatalmas bakiról is emlékezetes marad.
Mivel saját cége által kidolgozott építkezési engedélyeket írt alá a város elöljárójaként.
Lehet, hogy vicces, de egyáltalán nem vicc. Hajmeresztő!
A 24 éves úszónő gyerekkorában nem szeretett úszni. Aztán mégis a vízben kötött ki. És micsoda siker lett belőle: ő az első romániai úszó, akinek sikerült ez a teljesítmény.
A multikulti Kolozsvár központjában. Állítólag fegyverrel. A rendőrség szerint nem volt etnikai színezete az incidensnek.
Vajon tényleg olyan jól működik a korrupcióellenes ügyészség, ahogy azt az éves mérlegben bemutatták?
Ha erdélyi beszél a régiósításról: szeparatizmus. Ha Kárpátokon túli politikus: közigazgatási reform. Sabin Gherman írása.
És egész Kolozs megyét be lehet járni vele, nem csak Kolozsvárt.
Mégpedig a nagyszebeni Brukenthal Nemzeti Múzeumot, mert kétszáz éves.