// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende

Mire van ideje egy fesztiválon a szervezőknek?

// HIRDETÉS

Második TIFFszereda, egy évnyivel több szervezői tapasztalat. Fejlődik a kis gyerek. Jövőre is tervezik a folytatást, növelik (meg nevelik) a székelyföldi filmfesztet. Mihály Lászlóval beszélgettünk a fesztivál zárónapján.

Mi volt az idei TIFFszereda koncepciója?

 

Azt hiszem, az, hogy kimondottan Csíkszeredában született meg és jött létre a TIFFszereda, mindenképpen a város előnyére válik. Az utóbbi nyolc évben Csíkban egyáltalán nem működik mozi. Emlékszem, a mozis néni akkor nyitotta ki az ajtót, meg akkor indították el a vetítőgépet, ha összegyűlt hat néző. Ez alatt a nyolc év alatt a közönség eléggé kiéhezett a szélesvásznú filmekre. Nem igazán voltak itt hasonló vetítések, meg a környéken sem nagyon. A legközelebbi mozihelyszínek Marosvásárhely meg Brassó, vetítések vannak még olykor Sepsiszentgyörgyön, filmklubokban, de az sem moziminőség. És hát a következő nagyobb helyszín Kolozsvár. Két csíki a megálmodója a TIFFszeredának, tavaly hozták meg a bátor döntést. Igen, az elején féltek, aztán csak bejött. Tettünk a tavaly nyáron egy ígéretet, hogy megismételjük, és így is történt. A városnak pedig, úgy érzem, egyre fontosabb. Még mindenképpen ráfér az emberekre, hogy egy picit jobban bekerüljön a köztudatba: létezik TIFFszereda. Ha a nézőszámot nézem, nem mondhatom, hogy elégedetlenek vagyunk, de tudom, hogy Csíkszereda ennél többre is képes. Lehet, hogy ebben most a világbajnokság is közrejátszik, de talán nem is érdemes különböző magyarázatokat keresni, hogy miért csak ennyi néző, és miért nem mondjuk tízszer ennyi. Meg kell érnie a fesztiválnak, ahogyan a „nagy” TIFF-nek is kellett (már tizenhárom éves, mi még csak kettő). Tehát van időnk, és mindenképpen biztatóak a számok is.

 

Fogalmazz meg öt pontot, amiben jövőre változni fog a TIFFszereda! Mi az, amitől jobb lesz?

 

Ezt így elég vakmerő dolog lenne megfogalmazni, már csak azért is, mert nem én vagyok a főszervező. De vannak olyan ötleteim (bár elhamarkodott lenne most elkiabálni), amelyeket szeretnék a főszervezők fele továbbítani, és jövőre megvalósítani. Lehet, hogy nincs éppen öt, csak négy vagy három, mindenképpen nagyszerű dolgok, és kellő kidolgozottsággal, kellő visszhanggal nagyot fognak szólni.

 

Tudod, mit? Mondj egyet! Például olyat, ami az idén nem valósult meg, és szerinted nagy hiány.

 

ML: Azért, hogy nem valósult meg, nem kárhoztatnék senkit, mert nem volt feltétlenül a tervek között. Azt hiszem, hogy a jövőre nézve érdemes a hírverést korábban elkezdeni, és olyan szinten bevinni az emberek lakásába és ki az utcára, hogy mire elkezdődik a TIFFszereda, mindenki erről beszéljen, és kiváltsuk az emberekből az érzést: alig várják, hogy jöhessenek a filmekre.

 

Idén melyik programpont tetszett a legjobban? Mi az, amire a legbüszkébb vagy?

 

Nekem mindenképpen az, hogy olyan filmek jönnek el ide, amelyeket másképp nem igazán van lehetőségük megtekinteni az ittenieknek. Nem említem most a torrentet, hiszen néhányan le tudják onnan is tölteni, viszont így sem lehet mindet. A filmek többsége eléggé rétegalkotás, és az, hogy a TIFF-en meghordozzák ezeket, tovább növeli az értéküket (nem is beszélve a bezsebelt nemzetközi filmes díjakról). Ezek a filmek eljutnak ide, Csíkszeredába, és már maga a tény büszkeséggel tölti el az embert, hogy igen, ezt azért megcsináltuk. Kicsit bekapcsoltuk Csíkszeredát is a filmes körforgásba. Ezt a továbbiakban is meg kell tartani. Tényleg azt hiszem, hogy Csíkszeredát fel lehet emelni erre a szintre. Ez nyilván az embereken is múlik, a szervezőkön is, szponzorokon is. Hiszen, nem utolsósorban, nélkülük nem tud létrejönni a fesztivál.

 

Mennyire vagy filmőrült? Milyen mértékben érdekelnek a filmek? Vagy inkább az számít, hogy legyen valamilyen kulturális esemény?

 

Valahol mind a kettő. Nem vagyok az a filmbuzi, aki nonstop filmet szeretne nézni. Amúgy nagyon szeretem a filmeket, otthon is szinte esténként megnézek valamilyen filmet, és nem a tévé által sugárzottakat. Nem véletlenül vállaltam, hogy a TIFFszereda csapatában dolgozzam. Az, hogy TIFF-ről van szó, már ad egy olyan többletet, ami miatt részt akarok venni ebben a csapatban kezdettől fogva. De azért ez nemcsak a TIFF-nek köszönhető: ha egy másik rangos filmfesztivál elhozta volna ugyanezeket a filmeket, akkor is bekapcsolódtam volna. Pontosan azért, mert ezek olyan minőségű filmek, amelyeket érdemes ide elhozni és megmutatni az embereknek.

 

Az idén levetített filmek közül melyiket ajánlod?

 

Ajánlani csak a szinopszisok alapján tudok. Nagyon érdekes, az ember azt hiszi, ha valaki ott van a szervezők között, akkor hülyére tudja nézni magát filmekből. Nem, sajnos a TIFFszereda szervezése (és ugyanígy a TIFF-é is) annyi energiát, plusz munkát igényel, hogy nincs idő egyszerűen beülni nyugodtan egy filmre. Tudom, vannak olyan filmek, amelyek különböző fesztiválokon díjat nyertek, és ha valaki megkérdez, akkor arra elküldöm az embereket. Ugyanakkor ajánlom a többit is, amelyeket korábban láttam vagy másoktól hallottam, hogy jók, vagy azokat, amelyek szimpatikusnak tűntek a trailer alapján.

 

Bővítenéd a csapatot?

 

A tavalyi és idei csapat hihetetlen munkát fektettett a fesztiválba, és teljes elismerésem ezért. Viszont látom, hogy mennyire leterhelő. Azt hiszem, le lehet venni a vállukról a terhet valamelyest, például azzal, ha jövőben több önkéntest hozunk. Rengeteg apró munka is van, amit nem is lehet előzetesen leosztani, mindenki a magáénak érzi. Nekem is volt olyan a készülődésben, hogy áramot vezettem, vagy székeket hordtam. Itt nincs az, hogy valakinek megvan a szigorú munkaköri leírása, és csak azzal foglalkozik. Ha technikai zűr van, abba is be kell avatkozni, mindig az segít, aki kéznél van és ért hozzá. Lehetnénk akár ötszázan is, úgyis jutna mindenkinek munka.

 

Javaslatként kérdem: érdemes gondolkodni akár párhuzamos TIFFszentgyörgyön, TIFFgyergyón?

 

A TIFFszeredának az is a célja, hogy kicsit regionális filmfesztivállá váljék. Be szeretne kapcsolódni a környezet is. Nem véletlenül kezdtünk el warm up-tréninget tartani különböző városokban. Igaz, hogy nem sikerült úgy, ahogy szerettük volna, de így is jó kezdeményezésnek bizonyult, hogy meghozzuk az emberek kedvét ahhoz, hogy eljöjjenek ide. Talán még kiegészítő rendezvényeken kell gondolkodni, amelyek itt tudják tartani az embereket, és így nem mennek haza a vetítés után. Ez egy jó alkalom lenne a vendéglátósoknak is: kedvezményes szálláscsomagokat nyújthatnának a környező megyékből érkezőknek. Visszatérve a kérdésre, nem vagyok feltétlenül a versenyrendezvények híve. Sok jó rendezvény van Sepsiszentgyörgyön is, Csíkban is, egyik sem vetélytárs a másikkal, inkább egymást kiegészítik. Nem tudom, van-e értelme annak, hogy Szentgyörgy megmutassa, márpedig ő jobbat tud csinálni. Szívesen vesszük a javaslatokat, segítséget, szervezésbe való bekapcsolódást: közösen még jobbat tudunk létrehozni.

 

Büszke vagy erre a fesztiválra?

 

Egyértelmű, igen.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS