// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

A katalánok és a baszkok nem hagynak cserben

Szerző: Papp Attila Zsolt
2014. március 14., 17:41

Azok legalábbis biztosan nem, akik meglátogattak bennünket a szerkesztőségben.

Írhattam volna, hogy katalán- és baszkinvázió volt tegnap nálunk, de ez sajnos kimerítette volna a költői túlzás fogalmát: a székelyföldi autonómia két katalán és egy baszk szimpatizánsa volt a vendégünk, gardedámjuk: Árus Zsolt.

A trió legismertebb tagját nem kell különösebben bemutatni: ő Marc Gafarot, tudják, az a katalán politikus, aki a szokásos évi marosvásárhelyi felvonulásokon lazán, zsebredugott kézzel szónokol, minekutána megskandáltatja a tömeget rendesen. A vérében lehet az ilyesmi, mert miután megszemléli a szerkesztőségből a kolozsvári főtéri panorámát, megkérdi, hogy mi lenne, ha kinyitná az ablakot és elkezdene kiabálni, hogy „Autonómiát! Autonómiát!” Bátorítom ebbéli szándékában, hiszen mire áhítozhatna jobban az egyszeri firkász, mint egy jó kis botrányra. Mindenesetre, ahogy nézem és hallgatom ezt a fickót, kezdem sejteni, miért van a katalánoknak autonómiájuk, és miért nincsen nekünk.

Iker, a baszk újságíró, aki hevesen érdeklődött az erdélyi magyar rockzene iránt (is)

A küldöttség tagja továbbá Daniel Laspra katalán ügyvéd és Iker Merodio baszk újságíró, ők sem szívbajosak, és olyan közvetlenséggel vetik bele magukat a társalgásba, amihez valószínűleg mediterrán vidéken kell születni.

Nálunkfelé, ahol még a nemzeti eszme legvérmesebb hívei sem szívesen vállalják önmeghatározásként a 'nacionalista' jelzőt, meglepőnek tűnhet, milyen nyíltan és természetesen beszélnek saját nacionalizmusukról a vendégeink, bár azt hozzáteszik, hogy ez náluk nem annyira etnikai gyökerű. Daniel azért elmondja, hogy bár Katalóniában kizárólag spanyol nyelven is lehet boldogulni, de a katalán nyelvtudás több mint ajánlott.

A katalánok egyébként óva intenek attól, hogy nemzeti kisebbségként határozzuk meg magunkat, inkább a nemzeti közösség definíciót javasolják – ami érthető, hiszen Katalóniában ők többségben vannak. A baszkokkal már kicsit bonyolultabb a helyzet, Iker elmeséli, hogy ő például iskolában – sőt magániskolában – tanulta meg az amúgy is nehézkes baszk nyelvet (igen, pont mint a magyar, bólogatunk együttérzően).

Daniel, a katalán ügyvéd a titkosszolgálatok kijátszásának fortélyait is megsúgta

Node mi oldja leginkább a katalán és a baszk ember nyelvét? Igen, ugyanaz, mint a székelymagyarét: a pálinka. A vendéglői asztal mellett elmerülünk többek közt a

">baszk radikális rockzene rejtelmeiben, és a kritikai észrevételek is előkerülnek. Vendégeink szerint a székelyföldi politikusoknak nyitniuk kéne az erdélyi románok felé, és kialakítani egy közösen vállalható transzilván platformot, kevesebb trianonozással és több gazdasági megfontolással.

„Bukarest kirabol bennünket!” – legyen ez a jelszó, ajánlják.

És ebben akár meg is egyezhetünk.

Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Krónika

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok

Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.

Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Székelyhon

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.

Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// Kapcsolat

location_on 400174, Kolozsvár,
Horea u. 4/12
alternate_email E-mail: foter.portal@gmail.com

// Hasznos

Impresszum
Felhasználási feltételek
Adatvédelmi záradék
Cookie-kezelési tájékoztató
Médiaajánlat

Sütibeállítások

// Médiatér

Székelyhon
Székely Sport
Liget
Krónika
Bihari Napló
Erdélyi Napló
Nőileg
Rádió GaGa
Jóállás

// Médiatér mobilapp

// Rádió GaGa mobilapp

A katalánok és a baszkok nem hagynak cserben