Autonómiánk pergő homokszemcséi

Hihetetlen! De igaz! Nicolae Ceașusescu elvtárs nem volt szekus kollaboráns!

Az egyeduralmi időkre emlékeztető Romániai Magyar Demokrata Szövetség nem hajlandó egy olyan széles körű összefogásban gondolkodni, mint 2009-ben. Inkább a párt érdekeit tartja szem előtt.

De a néni férje nem zsidó volt, ugye?

És akkor most csendben, kissé szégyenkezve mélyedjünk magunkba, és gondolkodjunk el azon, hogy nekünk, erdélyi magyaroknak nem is megy annyira rosszul a sorunk.

Bevezették a házi őrizet intézményét, de nem adhatnak hozzá elektronikus bokaperecet a könnyebb büntetést kiérdemlő elítéltek hátsó végtagjára.

Igen gyakran nincs jó döntés, és mégis választani kell: (némi) karrier vagy család. Mifelénk nemcsak az összeegyeztethetőség a gond, azt talán sokan megoldanák. Ám mifelénk az anyák legtöbben rosszul keresnek, ha családbarát munkát sikerül találniuk, pláne.

Az RMDSZ kormányba való invitálásával megszűnnek a zászlóperek, a nemtelen és hitvány kapcáskodás, mellyel a pillanatnyi hatalom a magyar nemzetiségű közösséggel szemben viseltetik.

Nem csak a diákok és a pedagógusok lehetnek az eredménytelenség okozói, hanem maga a rendszer is.

Lehet, hogy a térség kezd kimászni a gödörből? Ha Románia igen, az aligha a politikai osztály nagyon sikeres politikájának köszönhető.

Mert ha nem a feje, akkor a szíve voltam a háromszéki szervezetnek, én pumpáltam mindenhova a vért. Interjú.

Újdonsült magyar testvéreim most zsarolnak. Minden lehetséges kéretlen úton-módon azt üzenik nekem, hogy illene adnom valamit azért cserébe, hogy ők a testvéreim lettek.

Ebből a tér- és időtávlatból Erdély tényleg képzeletbeli helynek tűnik, egy hely, ahova vissza is vágyok, meg nem is.

Makróban kellene gondolkodni: önmagában Székelyföld még mindig nagyságrenddel több turistát vagy befektetőt hozhatna, ha össze lennének kapcsolva a dolgok. Interjú.

A világban elkezdődött egy kultúraváltó időszak, az úgynevezett „nyitott kultúra” korszaka, amelyben az a szabály, hogy nincs szabály, alapvető kánonok kérdőjeleződtek meg.

A román tévé közvetítése nem alternatíva – az ugyanis nem ugyanazt a szolgáltatást nyújtja.

Sok dolog függ Bukaresttől, de ha azokat nem is tudjuk megoldani, van rengeteg probléma, amelyre helyben, közös erőfeszítéssel megtalálhatjuk a megoldást.

Amerika lassú, a szunniták rettegnek, egyre inkább azzal kondicionálják az al-Kaida iránti ellenállásukat, hogy sor kerül azoknak a fránya helikoptereknek a leszállítására, vagy sem.