Nyelvelő

„A globish nem egy mű- vagy kevert nyelv, hanem maga a meztelen angol. Olyannyira leegyszerűsítve, hogy például megtalálható benne az én szó, de már a nekem vagy az engem formában nem lelhető fel.

Kiötlői abban reménykednek, hogy az egyszerű nyelv nemcsak elősegíti az alapvető kommunikációt, de hozzájárul ahhoz is, hogy az emberek egyáltalán kommunikálni kezdjenek, hisz azzal, hogy ezen a nyelven nem lehet hibázni, számos gátlás feloldható. A mintegy 340 millió angol anyanyelvű mellett kétmilliárd ember beszéli az angolt vagy amit annak gondol, azaz a globisht.

Attól félek, hogy hamarosan megjelenik a hungrish is. Szókincse elfér majd négy A4-es oldalon, nyelvtana nem lesz. Megtalálható lesz benne az ÉN meg a TE, de a MI már nem, és a TI szitokszó lesz. Ötszáz szó ismerete és a nyelvtani kötetlenség az üdvös, a választékos beszéd, a helyesírás fölösleges kolonc.

Márpedig nem az! Az anyanyelv nem csupán kommunikációs eszköz, hanem a világ megismerésének, otthonná tételének az eszköze is. Mennyivel biztonságosabban mozgunk az erdőben, ha ott nem csupán fákat látunk, hanem bükköt, tölgyet, égert, az irtáson galagonyát, nyírt! Mennyivel biztonságosabban a szakmában, ha interjúalanyunk nem egyszerűen csak nyilatkozik, hanem kijelent, megerősít, elmond, körülír, állít, szaval, deklamál, lódít, szajkóz! Míg a globish lehetőséget teremt sok millió ember számára a párbeszédre, a hungrish csakis annak a kerek világnak az elvesztést eredményezi, amelyet az egymillió szóban gazdag magyar nyelv ír le és határol be.

Ám nehogy valaki azt a következtetést vonja le, hogy nem kell idegen – értsd román, angol, francia, német, spanyol, orosz nyelvet tanulni!"