// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende
Bogdán Tibor Bogdán Tibor

Mulassunk a törvényeken

// HIRDETÉS

A volt oktatási miniszter, a szociáldemokrata Ecaterina Andronescu a Hagyományos Viselet napját kívánja bevezetni. Ötlete azonban elvetélt – párttársa, a társadalmi párbeszédért felelős egykori miniszter, Aurelia Cristea a Román Népviselet napját rendszeresítené, ami, valljuk be, sokkal hazafiasabb ötlet.

(Külön)Vélemény

Szerző: Bogdán Tibor
2015. február 11., 07:52

„Már a dátumot is pontosan tudja: május 16-án öltözhetnénk bocskorba, katrincába…

Dan Diaconescu Néppártjának és néhány nemzeti liberális képviselőnek az az ötlete támadt, hogy október elseje legyen a nagyszülők napja. Igazuk is van, hiszen ha már az anyák napja után bevezették az apák napját is, miért maradjanak ki a nagyszülők? Feltehetően lesz olyan honatya is, aki az ötletet továbbfejlesztve javasolja a déd- és az ükszülők napját is. Végül is 365 napból áll az év, szökőévben pedig megünnepelhetnénk a keresztszülők napját is…

A magyarokról rémtörténeteket kitaláló blogíró és független képviselő, Bogdan Diaconu kevesli az egyesülés ünnepét ezért megünnepelné az újraegyesítést is. Erre március 27-én kerülne sor, amikor 1918-ban Besszarábiát Romániához csatolták. Szabadnapokban így eléggé kifizetődőek lennének a román egyesítések, hiszen nem kellene dolgozni december 1-jén, január 24-én és március 27-én sem.

De újabb szabadnapot hozhatna a szociáldemokrata Constantin Popa törvényjavaslata is, amelynek értelmében a tanévkezdés első napja is munkamentes lenne. Kezdeményezése megindoklásában a honatyának teljesen igaza van: az iskolai év első napja valóban mindig munkanapra esik… Ezt a pechet!

És a szabadnapok népszerűsége igen nagy: az Országos Szövetség Románia Haladásáért párt képviselője, Andrei Condurăţeanu a karácsonyi fáradalmak kipihenésére karácsony harmadik napját is szabadnak szeretné látni. Szurkoljunk neki: ha a törvényt elfogadják, akkor minden ünnep harmadik napja is szabad lesz – hiszen ott a precedens…

Miron Mitrea aztán a röhögéstől talán már beolvasni sem tudná a delfinek nem-emberi személyként történő elismeréséről szóló törvénykezdeményezés címét. Az ötlet a független Remus Cerneától származik, aki jogszabálya megindoklásánál ókori eseteket hoz fel, amikor delfinek embereket mentettek meg. „Legyen szó akár valóságról, akár legendáról, tartja magát a hit, miszerint a delfinek évezredek óta hajlamosak emberéletet menteni” – zárta le a vitát Cernea, aki így a legendát is törvénybe iktathatónak tartja. (Persze, hivatkozhatott volna a román történetírásra is).

A szabadnapokra visszatérve: amikor a Demokratikus Konvenció hatalomra került, a kormány épületét nemzetiszínű csokorral kötötték át, és az országot decemberben tíz napra bezárták. Januárban pedig napvilágot látott a statisztika: decemberben jelentősen megnövekedett a termelés."

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét
Székelyhon

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét

Halálos közúti baleset történt keddre virradó éjjel Marossárpatakon. A balesetben egy autó volt érintett, a benne utazó 19 éves fiatal életét vesztette.

// még több főtér.ro
A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS