Azzal, hogy az osztrák és a német hatóságok a gyalogszerrel útnak indult migránsáradat láttán úgy döntöttek, beengedik őket, a hatályos schengeni előírások és a migránsok regisztrációjára vonatkozó dublini szerződés gyakorlatilag a kukába került.
„Az Unió külső határait a lehető leghatékonyabban kellene védeni az illegális bevándorlóktól. Csakhogy épp ez az, ami nem történik meg – Görögország gyakorlatilag uniós kötelezettségeit megszegve, regisztráció nélkül zúdítja tovább a partra vetődő migránsokat, akiket emiatt Magyarországnak kell nyilvántartásba vennie. Ami ekkora embertömeg esetében gyakorlatilag képtelenség. Főleg úgy, hogy mindeközben Budapesten verik el a port, amiért nem biztosít azonnal ellátást a számolatlanul özönlő embertömegnek, vagy nem engedi tovább őket.
Csakhogy ez utóbbi az uniós szabályok megszegése – a paradoxon az, hogy minden elhibázott kommunikáció, kapkodás és teszetoszaság ellenére még mindig Magyarország volt az, amely a görög partoktól Calais-ig legalább valamelyest a migránsügyben a saját és az Unió határainak védelméért tenni akaró, felelős államként próbált viselkedni. Azzal viszont, hogy az osztrák és a német hatóságok a gyalogszerrel útnak indult migránsáradat láttán úgy döntöttek, beengedik őket, a hatályos schengeni előírások és a migránsok regisztrációjára vonatkozó dublini szerződés gyakorlatilag a kukába került.
Vagyis az első nagy próbatételnél az EU legerősebb tagállama mondta ki, hogy ezen előírások semmit sem érnek. És hiába a kijelentések, hogy mindez egyszeri döntés volt: ostoba lenne az a Nyugatra vágyó szíriai vagy afgán, aki ezt nem értékelné meghívásként.
És ha az EU-tagállamok nem lesznek képesek minél hamarabb megállapodni abban, hogy a bevándorlók jogai mellett legalább ugyanolyan fontos az európai őshonos polgárok identitásuk megőrzéséhez és a nyugodt élethez való joga – vagyis hogy a befogadottaknak, ha nem csupán ideiglenesen, befogadóállomásokon itt tartózkodó háborús menekültek, hanem életüket itt folytatni akaró letelepedők, teljes mértékben, kompromisszumok nélkül alkalmazkodniuk kell az európai kultúrához, életformához, és el kell fogadniuk, magukévá kell tenniük az itteni értékeket –, valamint a határok fokozott védelme és az illegális bevándorlás megakadályozása, az okok felszámolása is elengedhetetlen, akkor hamarosan itt is lesznek a kapuknál. És nem fognak kopogtatni, hanem kertelés nélkül besétálnak rajtuk.
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
A májusi ősz pedig az Istennek sem akar itt hagyni minket.
A világ eddig kitermelt aranykészlete több ezer tonna, de elosztva csupán néhány gramm fejenként.
Úgy van az, mint volt rég, az a Nap süt ránk rég. Az a Nap és az a Hold, az a szeretőnk, aki volt.
Egy hároméves kiskorú és egy 33 éves nő vesztette életét hétfőn Mezőcsánban, miután leestek egy szekérről és elütötte őket egy teherautó – tájékoztatja a Kolozs Megyei Rendőr-felügyelőség (IPJ) az Agerprest.
Három kamion volt érintett abban a balesetben, amely hétfőn történt a magyarországi M5-ös autópálya Budapest felé vezető oldalán, Ócsa térségében. Az ütközésben egy román állampolgárságú sofőr súlyosan megsérült, női utasa pedig életét vesztette.
Az áramszolgáltató előre tervezett karbantartási munkálatai miatt május 13-án, kedden ideiglenes áramszünetekre kell számítani több Hargita és Maros megyei településen – figyelmeztet a vállalat.
Harmincöt éve nézegetem a mioritikus nemzeti hajót a világtengeren, milyen kapitányok, kormányosok hogyan irányítgatják. És úgy tűnik, képtelen elfogadni… lényegében önmagát. Emiatt aztán folyton zátonyra fut.
Harmincöt éve nézegetem a mioritikus nemzeti hajót a világtengeren, milyen kapitányok, kormányosok hogyan irányítgatják. És úgy tűnik, képtelen elfogadni… lényegében önmagát. Emiatt aztán folyton zátonyra fut.
Úgy van az, mint volt rég, az a Nap süt ránk rég. Az a Nap és az a Hold, az a szeretőnk, aki volt.
Úgy van az, mint volt rég, az a Nap süt ránk rég. Az a Nap és az a Hold, az a szeretőnk, aki volt.
Nem veszíthetjük el a legfiatalabb szavazóbázisunkat, ezért nem mindegy, hogyan szólítjuk meg őket.
Nem veszíthetjük el a legfiatalabb szavazóbázisunkat, ezért nem mindegy, hogyan szólítjuk meg őket.
Pedig elnökválasztásról is csak érintőlegesen van szó benne…
Pedig elnökválasztásról is csak érintőlegesen van szó benne…
Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.
Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.
„Ön nézte az elnökjelöltek vitáját a televízióban? Én igen, és hosszú ideig az volt az egyetlen, ami megragadott benne, hogy a jelen levő három elnökjelölt közül kettőnek milyen vakítóan égszínkék szeme van.”
„Ön nézte az elnökjelöltek vitáját a televízióban? Én igen, és hosszú ideig az volt az egyetlen, ami megragadott benne, hogy a jelen levő három elnökjelölt közül kettőnek milyen vakítóan égszínkék szeme van.”
Avagy miért ijesztő most picit az, aminek természetesnek kellene lennie, mégsem volt az soha?
Avagy miért ijesztő most picit az, aminek természetesnek kellene lennie, mégsem volt az soha?
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Avagy lamentáció arról, hogy milyen következményekkel járt egy hajdani nagypénteki gyermekcsíny.
Avagy lamentáció arról, hogy milyen következményekkel járt egy hajdani nagypénteki gyermekcsíny.
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.