// 2026. október 25., vasárnap // Blanka, Bianka
Ágoston Hugó Ágoston Hugó

Fényes szellemek

// HIRDETÉS

Jancsó Miklós azért tartozik a filmtörténet legnagyobbjai közé, mert önálló filmnyelvet teremtett.

(Külön)Vélemény

Szerző: Ágoston Hugó
2014. február 03., 11:10

„N

Normal

0

21

false

false

false

HU

X-NONE

X-NONE

/* Style Definitions */

table.MsoNormalTable

{mso-style-name:"Normál táblázat";

mso-tstyle-rowband-size:0;

mso-tstyle-colband-size:0;

mso-style-noshow:yes;

mso-style-priority:99;

mso-style-parent:"";

mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;

mso-para-margin-top:0cm;

mso-para-margin-right:0cm;

mso-para-margin-bottom:10.0pt;

mso-para-margin-left:0cm;

line-height:115%;

mso-pagination:widow-orphan;

font-size:11.0pt;

font-family:"Calibri","sans-serif";

mso-ascii-font-family:Calibri;

mso-ascii-theme-font:minor-latin;

mso-hansi-font-family:Calibri;

mso-hansi-theme-font:minor-latin;

mso-bidi-font-family:"Times New Roman";

mso-bidi-theme-font:minor-bidi;

mso-fareast-language:EN-US;}

ekünk a legfogékonyabb, legfényesszelesebb szakaszunkban a puha diktatúra magyar mozijának súlyos vonulata segített elviselni a ceauşescui kemény diktatúrát. Ezeknek a szó magas értelmében politizáló filmeknek a korrajzát, utalásvilágát, mondanivalóját annyira megértettük, hogy általa részeseivé váltunk a határtalan szabadságnak, amit az új művészet képes közvetíteni. A nemzeti lélek mély ismerete, a humánum elpusztíthatatlansága és az elnyomó, jogtipró rendszer gyűlölete sütött ki ezekből a művekből. Fejedelme pedig a magyar filmnek – ahogyan Illyés Gyula az irodalomnak – Jancsó Miklós volt.

Ezek után elképzelhető, milyen élmény lehetett találkozni a művésszel, Jancsó akkor már élő legenda volt. Röviden, futólag, de háromszor vagy négyszer is sikerült. Az első találkozás volt a legérdekesebb: filmkritikus kolléganőm, Halász Anna készített vele interjút, és elkísértem, vagy legalábbis ott voltam a szállodában, amikor megbeszélték, vagy utána, vagy valami ilyesmi.

Később ugyanabban a szállodában Grosics Gyulával találkozhattam – szóval érdemes volt Bukarestben maradnom, nem pedig áttelepednem Budapestre, mert akkor talán nem találkoztam volna velük. Természetesen viccelek, hiszen Jancsó Miklóssal utána – igaz futólag, egy-két szóra, vagy éppen egy megszólításra – kétszer Budapesten futottunk össze könyvvásáron, filmnapokon.

Beszélgettünk, kis dolgok kapcsán tudott „megemelve” érdekes és fontos megállapításokat mondani. Persze ez pillanatnyi szellemi diszpozíció, forma kérdése is, de emlékszem, magamban megállapítottam, hogy szeret sziporkázni. Nem ismert, és mégis olyan szellemeseket mondott derűsen, olyan derű áradt égszínkék, az anyáméra emlékeztető szeméből is, hogy rajtaütésszerűen elbűvölt."

 

 

nekünk a legfogékonyabb, legfényesszelesebb szakaszunkban a puha diktatúra magyar mozijának súlyos vonulata segített elviselni a ceauşescui kemény diktatúrát. Ezeknek a szó magas értelmében politizáló filmeknek a korrajzát, utalásvilágát, mondanivalóját annyira megértettük, hogy általa részeseivé váltunk a határtalan szabadságnak, amit az új művészet képes közvetíteni. A nemzeti lélek mély ismerete, a humánum elpusztíthatatlansága és az elnyomó, jogtipró rendszer gyűlölete sütött ki ezekből a művekből. Fejedelme pedig a magyar filmnek – ahogyan Illyés Gyula az irodalomnak – Jancsó Miklós volt.

Ezek után elképzelhető, milyen élmény lehetett találkozni a művésszel, Jancsó akkor már élő legenda volt. Röviden, futólag, de háromszor vagy négyszer is sikerült. Az első találkozás volt a legérdekesebb: filmkritikus kolléganőm, Halász Anna készített vele interjút, és elkísértem, vagy legalábbis ott voltam a szállodában, amikor megbeszélték, vagy utána, vagy valami ilyesmi. Később ugyanabban a szállodában Grosics Gyulával találkozhattam – szóval érdemes volt Bukarestben maradnom, nem pedig áttelepednem Budapestre, mert akkor talán nem találkoztam volna velük. Természetesen viccelek, hiszen Jancsó Miklóssal utána – igaz futólag, egy-két szóra, vagy éppen egy megszólításra – kétszer Budapesten futottunk össze könyvvásáron, filmnapokon.

Beszélgettünk, kis dolgok kapcsán tudott „megemelve” érdekes és fontos megállapításokat mondani. Persze ez pillanatnyi szellemi diszpozíció, forma kérdése is, de emlékszem, magamban megállapítottam, hogy szeret sziporkázni. Nem ismert, és mégis olyan szellemeseket mondott derűsen, olyan derű áradt égszínkék, az anyáméra emlékeztető szeméből is, hogy rajtaütésszerűen elbűvölt.

- See more at: http://www.maszol.ro/index.php/velemeny/24338-agoston-hugo-fenyes-szellemek#sthash.3GgkmhrU.dpuf

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?
Főtér

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

Újabb medvetámadás történt, erdélyi faluban sebesített meg a vad egy fiatalembert
Krónika

Újabb medvetámadás történt, erdélyi faluban sebesített meg a vad egy fiatalembert

Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.

Disznófejet talált a kapujában vasárnap reggel Marius Lulea AUR-alapító
Főtér

Disznófejet talált a kapujában vasárnap reggel Marius Lulea AUR-alapító

Az egészségügyi költségvetés hiánya meghaladja a nyolcmilliárd lejt, a mentősök fizetése is veszélyben van. Harminc százalékkal több áldozata van idén az emberkereskedelemnek Romániában...

Bejöttek a számai, milliomos lett a tegnapi lottósorsolás után
Székelyhon

Bejöttek a számai, milliomos lett a tegnapi lottósorsolás után

Gazdára talált az első kategóriás főnyeremény a csütörtöki lottósorsoláson, a szerencsés szelvény tualjdonosa 17 760 754,40 lejt, azaz több mint 3,32 millió eurót nyert.

Gázolajhiány fenyeget Romániában piackutatók szerint
Krónika

Gázolajhiány fenyeget Romániában piackutatók szerint

Gázolajhiány fenyeget télen Romániában – figyelmeztetett a Frames tanácsadó cég egy csütörtökön közzétett elemzésben.

Két bárban is botrányt rendezett egy felfegyverkezett férfi Csíkszeredában – videóval
Székelyhon

Két bárban is botrányt rendezett egy felfegyverkezett férfi Csíkszeredában – videóval

Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS