// 2026. október 30., péntek // Alfonz
Ágoston Hugó Ágoston Hugó

Fényes szellemek

// HIRDETÉS

Jancsó Miklós azért tartozik a filmtörténet legnagyobbjai közé, mert önálló filmnyelvet teremtett.

(Külön)Vélemény

Szerző: Ágoston Hugó
2014. február 03., 11:10

„N

Normal

0

21

false

false

false

HU

X-NONE

X-NONE

/* Style Definitions */

table.MsoNormalTable

{mso-style-name:"Normál táblázat";

mso-tstyle-rowband-size:0;

mso-tstyle-colband-size:0;

mso-style-noshow:yes;

mso-style-priority:99;

mso-style-parent:"";

mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;

mso-para-margin-top:0cm;

mso-para-margin-right:0cm;

mso-para-margin-bottom:10.0pt;

mso-para-margin-left:0cm;

line-height:115%;

mso-pagination:widow-orphan;

font-size:11.0pt;

font-family:"Calibri","sans-serif";

mso-ascii-font-family:Calibri;

mso-ascii-theme-font:minor-latin;

mso-hansi-font-family:Calibri;

mso-hansi-theme-font:minor-latin;

mso-bidi-font-family:"Times New Roman";

mso-bidi-theme-font:minor-bidi;

mso-fareast-language:EN-US;}

ekünk a legfogékonyabb, legfényesszelesebb szakaszunkban a puha diktatúra magyar mozijának súlyos vonulata segített elviselni a ceauşescui kemény diktatúrát. Ezeknek a szó magas értelmében politizáló filmeknek a korrajzát, utalásvilágát, mondanivalóját annyira megértettük, hogy általa részeseivé váltunk a határtalan szabadságnak, amit az új művészet képes közvetíteni. A nemzeti lélek mély ismerete, a humánum elpusztíthatatlansága és az elnyomó, jogtipró rendszer gyűlölete sütött ki ezekből a művekből. Fejedelme pedig a magyar filmnek – ahogyan Illyés Gyula az irodalomnak – Jancsó Miklós volt.

Ezek után elképzelhető, milyen élmény lehetett találkozni a művésszel, Jancsó akkor már élő legenda volt. Röviden, futólag, de háromszor vagy négyszer is sikerült. Az első találkozás volt a legérdekesebb: filmkritikus kolléganőm, Halász Anna készített vele interjút, és elkísértem, vagy legalábbis ott voltam a szállodában, amikor megbeszélték, vagy utána, vagy valami ilyesmi.

Később ugyanabban a szállodában Grosics Gyulával találkozhattam – szóval érdemes volt Bukarestben maradnom, nem pedig áttelepednem Budapestre, mert akkor talán nem találkoztam volna velük. Természetesen viccelek, hiszen Jancsó Miklóssal utána – igaz futólag, egy-két szóra, vagy éppen egy megszólításra – kétszer Budapesten futottunk össze könyvvásáron, filmnapokon.

Beszélgettünk, kis dolgok kapcsán tudott „megemelve” érdekes és fontos megállapításokat mondani. Persze ez pillanatnyi szellemi diszpozíció, forma kérdése is, de emlékszem, magamban megállapítottam, hogy szeret sziporkázni. Nem ismert, és mégis olyan szellemeseket mondott derűsen, olyan derű áradt égszínkék, az anyáméra emlékeztető szeméből is, hogy rajtaütésszerűen elbűvölt."

 

 

nekünk a legfogékonyabb, legfényesszelesebb szakaszunkban a puha diktatúra magyar mozijának súlyos vonulata segített elviselni a ceauşescui kemény diktatúrát. Ezeknek a szó magas értelmében politizáló filmeknek a korrajzát, utalásvilágát, mondanivalóját annyira megértettük, hogy általa részeseivé váltunk a határtalan szabadságnak, amit az új művészet képes közvetíteni. A nemzeti lélek mély ismerete, a humánum elpusztíthatatlansága és az elnyomó, jogtipró rendszer gyűlölete sütött ki ezekből a művekből. Fejedelme pedig a magyar filmnek – ahogyan Illyés Gyula az irodalomnak – Jancsó Miklós volt.

Ezek után elképzelhető, milyen élmény lehetett találkozni a művésszel, Jancsó akkor már élő legenda volt. Röviden, futólag, de háromszor vagy négyszer is sikerült. Az első találkozás volt a legérdekesebb: filmkritikus kolléganőm, Halász Anna készített vele interjút, és elkísértem, vagy legalábbis ott voltam a szállodában, amikor megbeszélték, vagy utána, vagy valami ilyesmi. Később ugyanabban a szállodában Grosics Gyulával találkozhattam – szóval érdemes volt Bukarestben maradnom, nem pedig áttelepednem Budapestre, mert akkor talán nem találkoztam volna velük. Természetesen viccelek, hiszen Jancsó Miklóssal utána – igaz futólag, egy-két szóra, vagy éppen egy megszólításra – kétszer Budapesten futottunk össze könyvvásáron, filmnapokon.

Beszélgettünk, kis dolgok kapcsán tudott „megemelve” érdekes és fontos megállapításokat mondani. Persze ez pillanatnyi szellemi diszpozíció, forma kérdése is, de emlékszem, magamban megállapítottam, hogy szeret sziporkázni. Nem ismert, és mégis olyan szellemeseket mondott derűsen, olyan derű áradt égszínkék, az anyáméra emlékeztető szeméből is, hogy rajtaütésszerűen elbűvölt.

- See more at: http://www.maszol.ro/index.php/velemeny/24338-agoston-hugo-fenyes-szellemek#sthash.3GgkmhrU.dpuf

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője
Krónika

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője

Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli
Krónika

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli

Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.

Több hétvégi házra is átterjedt a tűz Büdösfürdőn
Székelyhon

Több hétvégi házra is átterjedt a tűz Büdösfürdőn

Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.

// még több főtér.ro
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
2026. október 26., hétfő

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
2026. október 26., hétfő

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS