Civilektől várt „megváltás”

„A Harvard professzora szinte csodának tartja a Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) sikereit: a korrupciós ügyekben tavaly 875 (!) ítéletet hozott, amire nem volt példa más országokban. Még inkább meglepődne, ha tudná, hogy a 2005–2012 közötti 7 év során 1496 személyt ítéltek el véglegesen a DNA ügyészeinek vádiratai alapján, ezek közel fele fontos pozíciót töltött be: 11 magas rangú köztisztségviselő, 26 polgármester vagy alpolgármester, 6 helyi vagy megyei tanácsos, 50 államivállalat-vezető, és nem utolsósorban 24 magisztrátus (bíró, ügyész), 164 rendőrtiszt, 60 pénzügyi, munkaügyi felügyelő, 32 ügyvéd. Bíróság elé állítottak még közjegyzőket, csendőrtiszteket, vámtiszteket.

Viccesnek tűnhet, és megmosolyogtató annak a bírónak az esete, akit a vád szerint tojással, tyúkkal és csokoládéval vesztegettek meg, de egyáltalán nem az, és e példából kiindulva nem lehet a teljes bírói társadalomra ráhúzni a vizes lepedőt.

Ki kell azonban mondani: gondok vannak az igazságszolgáltatás háza táján. E fájó pontra tapintott rá az amerikai szakértő, ismételten hangoztatva: a civil szféra erősödése, a politikum számonkérése irányából jöhet a változás kikényszerítése.
A civil társadalom jövőkép hiányában külföldre távozó fiataljait azonban, úgy tűnik, nem érdekli a változás. Pontosabban: nincs idejük évtizedekig várni, szélmalomharcokat vívni a politikummal. Ők mennek. Oda, ahol értékelik munkájukat, tudásukat, ahol az állam biztonságot, kiszámíthatóságot, tervezhetőséget, jövőképet nyújt. Oda, ahol nem kell tyúkokkal házalni az igazságszolgáltatásért.”