Az elnök védelmében

„Szóval nem árt az F16-os, azt a bizonyos két százalékot pedig reméljük, hogy potyára fizetjük. De ha teljeskörű és magas színvonalú ellátást akarunk, akkor fizetnünk kell.

Nem ez veszi el az egészségügytől, a tanügytől, az autópályáktól a pénzt, főleg nem egy olyan világban, ahol szép lassan a háború ezer arcát ismerjük meg, s már nem csak a harci repülő lopakodó, hanem a mindnyájunkat fenyegető veszély, a terror is azzá vált. Mert nem igaz, hogy nincs veszély, hogy Románia nem célpont. Igenis az, azáltal, hogy – bár belülről nézve egészen viccesen hangzik – a fejlett világ része, az Európai Unió és a NATO tagja, s nem utolsósorban azért, mert amerikai NATO-létesítmény épül a területén, a deveselu-i rakétaelhárító bázis, és mert a kogalniceanu-i légibázison amerikai katonai tranzitközpont jött létre. Valamit valamiért alapon.

Tény, hogy az elnöknek ez a döntése nem nyerte el a nagyközönség és az újságíró társadalom tetszését. Ha ilyen iramban inog meg Johannis támogatottsága, ha ennyire türelmetlen a csodára váró egykori támogató tábor, attól tartok, nehéz idők várnak az RMDSZ-re is. Ilyen körülmények között nemsokára arról kell majd számot adniuk Kelemenéknek, miért is léptek ki a kormányból, miért is álltak egy olyan elnök mellé, aki nem is ígért semmit és nem is tesz semmit a magyar kisebbség érdekében. S a leghangosabb számonkérők pedig azok lesznek majd, akik ezt a döntést kierőszakolták. Akkor már senkit nem fog érdekelni, hogy ha nem is népszerű, de legalábbis racionális döntéseket hoz az egykori bürgermeister."