// 2026. szeptember 21., hétfő // Máté, Mirella

Zsigmond Vilmos életműdíjat kapott Cannes-ban

// HIRDETÉS

Hollywood legnagyobb élő magyarját a francia fesztiválparadicsomban díjazták.

Az Egyesült Államokban élő magyar származású operatőr Pierre Angenieux-ről elnevezett, tavaly alapított operatőri életműdíjat vehette át a tiszteletére rendezett ünnepségen.

A cannes-i Fesztiválpalota Buñuel termében rendezett ünnepélyes átadón többek között Catherine Deneuve francia filmszínésznő és Jerry Schatzberg amerikai rendező köszöntötte Zsigmond Vilmost. Woody Allen és Robert de Niro videóüzenetet küldött, Isabelle Huppert pedig levélben méltatta az operatőrt.

Az 1930-ban Szegeden született Zsigmond Vilmos Budapesten tanult a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd 1956-ban emigrált az Egyesült Államokba. Eleinte tévéfilmekben és kis költségvetésű mozifilmekben dolgozott. Hollywoodi karrierje azután indult be, hogy Robert Altmannal együtt dolgozott a McCabe és Mrs Miller című filmen. Ezt követően a világ egyik legkeresettebb nemzetközi operatőre lett. Többek között John Boormannal, Woody Allennel, Brian De Palmával, Steven Spielberggel, Jerry Schatzberggel és Michael Ciminóval is együtt dolgozott hollywoodi karrierje során.

„A hetvenes években a fiatal amerikai rendezők olyan új fotós stílusra vágytak, amellyel filmjeik különbözhettek a nagy stúdiók produkcióitól. Akkor ismerték meg az olasz mozit és a francia új hullámot, amelyek teljesen újfajta módon készítettek filmet. Amikor látták, ahogyan én és (Kovács) László dolgoztunk, megértették, hogy mi kevés pénzből is tudunk szépen filmezni” – mondta a világhírű operatőr a Le Film Francais francia filmes lapnak a fesztiválon adott interjúban.

Az Amerikai Filmakadémiától Zsigmond Vilmos Steven Spielberg Harmadik típusú találkozások című sci-fijének fényképezésért vehette át az Oscar-díjat 1978-ban. Egy évvel később A szarvasvadász, 1985-ben A folyó, 2006-ban pedig a Fekete Dália című filmmel jelölték ismét Oscarra. Megkapta az Amerikai Operatőrök Társaságának (ASC) életműdíját és A szarvasvadászért a Brit Filmakadémia (BAFTA) elismerését is.
Zsigmond Vilmos szerint mindegyik film más, a stílust a történet határozza meg, amely a rendezővel és a díszlettervezővel folytatott megbeszélései során alakul ki. „Egy filmnek vizuálisnak, stilizáltnak kell lennie. Ezt hívom költői realizmusnak. Ami azt jelenti, hogy igaz, de nem realista, egy adag költészettel” – vallja az operatőr.

A cannes-i filmfesztivál hivatalos partnereként az Angénieux objektíveket gyártó Thales Angénieux tavaly alapította a díjat a világ filmgyártásában maradandót alkotó operatőrök számára. Az elismerést első alkalommal Philippe Rousselot vehette át.

 

Kép: Europress/AFP

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Georgescu-támogatók hergelték erőszakba a juhtenyésztők bukaresti tüntetését – hírek kedden
Főtér

Georgescu-támogatók hergelték erőszakba a juhtenyésztők bukaresti tüntetését – hírek kedden

Több millió ember nyugdíját rosszul számolták ki – derül ki egy vizsgálatból, amit a nyugdíjpénztárnál végeztek.

Mi az az urbex, amelynek veszélyeire már a román belügy is figyelmeztet?
Krónika

Mi az az urbex, amelynek veszélyeire már a román belügy is figyelmeztet?

Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.

Így csinált magából sakknagymestert egy román gyáros
Főtér

Így csinált magából sakknagymestert egy román gyáros

Alexandru Crișan felemelkedése és bukása a sakktörténelem legkirívóbb csalása, egyben a romániai átmenet vegytiszta lenyomata.

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson
Székelyhon

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson

Motorossal ütközött egy személyautó Csíkkozmáson az egyik útkereszteződésnél vasárnap délelőtt – jelentette a helyszínről kollégánk. A baleset helyszínére mentőt riasztottak a sérült ellátására.

Autógumikat kiszúró forgalomlassítót szereltek fel egy erdélyi városban – megbírságolták az önkormányzatot
Krónika

Autógumikat kiszúró forgalomlassítót szereltek fel egy erdélyi városban – megbírságolták az önkormányzatot

Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.

Nem diéta, hanem szokásváltás: így segít a tartós fogyásban a finomhangolás
Székelyhon

Nem diéta, hanem szokásváltás: így segít a tartós fogyásban a finomhangolás

A szigorú diéták helyett apró, fenntartható változtatásokra épít Negoiță Robert sporttáplálkozási szakértő módszere. Tapasztalatai szerint a tartós fogyás kulcsa nem a megvonás, hanem a fokozatos szokásváltás.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS