Vita a határzárról és a kötelező kvótáról: nem csitul a migránsügy

Tovább tat a nyilatkozatháború a magyar és a nyugat-európai politikusok között arról, hogyan kellene kezelnie az Európai Uniónak a migránsválságot. Eközben Magyarországról további ezrek utazhattak tovább Ausztrián át Németország felé. Magyarország viszont nem engedett be egy Szerbia felül migránsokkal tele érkező szerelvényt.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök a határzárak létesítését szorgalmazta az osztrák közszolgálati televíziónak (ORF) adott interjújában vasárnap este. A miniszterelnök úgy vélte, hogy le kellene zárni Európa határait, egyúttal Németországnak és Ausztriának világosan ki kellene jelentenie, hogy több menekültet nem fogad be.

Orbán Viktor a Zeit im Bild című hírműsorban elmondta, attól tart, hogy máskülönben „több millió" menekült fog Európába érkezni.

Az előírások szerint az uniós határt érvényes papírok nélkül nem lehet átlépni, ezek ellenére Ausztria akadálytalanul átengedte a migránsokat, akiknek a nagy része gazdasági bevándorló - mondta Orbán Viktor és hangsúlyozta: Magyarország rendelkezik azzal a pénzügyi és rendőri erővel, hogy minden menedékkérőt ellásson és szállást biztosítson számukra.

A probléma nem nálunk van - mondta a miniszterelnök és rámutatott: a bevándorlók nem menedéket akarnak találni, hanem Németországban akarnak menekültek lenni.

„Magyarország betartja az uniós előírásokat”

Eközben Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára az osztrák közszolgálati tévé (ORF) vasárnap esti vitaműsorában kijelentette: Magyarország uniós tagként tartja magát a schengeni egyezményhez, amely biztosítja az uniós polgároknak a szabadságot, vagyis a határok ellenőrzés nélküli átlépését.

Hangsúlyozta: azonban azzal, hogy a menekültek regisztráció nélkül léphetnek az unió területére, feladjuk a schengeni elveket. A helyettes államtitkár felelőtlennek nevezte azt, ha fontos európai országok azt kérik Magyarországtól, hogy ezt ne tegye többé és egyszerűen beengedik az embereket.

Johannes Hahn, az Európai Unió bővítési ügyekért felelős biztosa szerint a menekültügy kérdését nem lehet Magyarországra, Ausztriára vagy Németországra leszűkíteni, globális problémáról van szó. A politikus úgy látja azonban, hogy nem minden tagállam magatartása felel meg az unió szabályainak és szellemiségének. A magyar-szerb határon épült kerítéssel kapcsolatban elmondta: a vasfüggöny lebontása Európa szimbóluma, azonban napokban készült felvételek pont ennek ellenkezőjéről tanúskodnak. Hahn az uniós elosztási kvótával kapcsolatban elmondta, aki háború elől menekül a biztonságot nyújtó Európába, el kell fogadnia, hogy ha esetleg olyan országba kerül, ahova eredetileg nem akart menni.

Prőhle Gergely kijelentette: Magyarország esetében nem lehet szolidaritás nélküliségről beszélni, amikor minden nap számos magyar rendőr, önkéntes, hivatalnok foglalkozik a migránsokkal és az ország költségvetéséből jelentős összeget áldoznak arra, hogy védjék az uniós határokat.

A helyettes államtitkár szerint míg Ausztriának saját korábbi döntése alapján van tapasztalata abban, hogy más vallású és kultúrájú embereket integráljon, addig Közép-Kelet-Európának még nincsen.

Hahn erre reagálva elmondta: elfogadja azt az álláspontot is, hogy Ausztriában más hagyománya van a menekültek befogadásának, azonban az is az európai szellemiséghez tartozik, hogy a migránsoknak helyet biztosítsanak, hiszen nem szabad a tapasztalatok hiányára hivatkozni a menekültkérdésben. Meglátása szerint Európának büszkének kellene lennie arra, hogy sokak itt szeretnének élni és mivel Magyarország is Európa része, hozzá kell járulnia a menekültek befogadásához. Elmondta: nem szabadna nézni, hogy milyen vallású vagy bőrszínű ember érkezik, csak azt szabadna figyelembe venni, hogy háborús övezetből menekül.

Melissa Fleming, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szóvivője szerint a jelenlegi európai mozgalmak a nyitott Európát szorgalmazzák, és nem olyat, ahol drótkerítés épül. Kiemelte: ez egy rendkívüli helyzet, közös európai kérdés, azonban kezelhető.

A szóvivő nem ért egyet Orbán Viktor kijelentésével, miszerint le kellene zárni Európa határait, és azzal, hogy Németországnak és Ausztriának világosan ki kellene jelentenie, hogy több menekültet nem fogad be, máskülönben "több millió" menekült fog Európába érkezni. Elmondta: azért jönnek jelenleg ilyen sokan Európába, mert a háború sújtotta országok szomszédos államai már megteltek.

Németország segíteni akar Magyarországnak

Németország segíteni kíván abban, hogy Magyarországon is hozzanak létre menedékkérőket regisztráló uniós központokat, úgynevezett hot spotokat, ahol a menedékkérők „emberhez méltó" körülmények között kapnak elhelyezést és kivárhatják menedékjogi kérelmük elbírálását - mondta Peter Altmaier német kancelláriaminiszter vasárnap a ZDF országos közszolgálati televíziónak.

A kancelláriaminiszter a Magyarországról indult menedékkérők beengedéséről, a szombatra virradóra hozott döntésről elmondta: szükséghelyzet volt és lépni kellett, mert „a magyar kormány elveszítette az ellenőrzést" a helyzet felett „egy olyan pillanatban, amikor ezrek indultak útnak vonatsíneken, autópályákon".

Angela Merkel kancellár azonban Orbán Viktor miniszterelnök számára „nagyon világossá tette, hogy be kell tartani az európai szabályokat", így a „dublini rendeletet is, amely kimondja, hogy az eljárásokat ott kell lefolytatni, ahol a menekültek megérkeztek" az Európai Unió területére, „ebben az esetben Magyarországon".

„Magyarország erre ígéretet is tett, és ezt a következő napokban és hetekben lépésről lépésre végre akarjuk hajtani" - mondta Peter Altmaier.

Arra a kérdésre, hogy szükség esetén lehet-e megint kivételes megoldást alkalmazni, a miniszter azt mondta, hogy nem érdemes találgatni, hanem meg kell hozni a menekültválság rendezéséhez szükséges döntéseket.

Nem engedték be Magyarországra a migránsokkal teli vonatokat Szerbiából

Eközben nem engedett be a MÁV két Szerbiából Magyarországra tartó vonatot vasárnap, mert azok tele voltak migránsokkal; a szerelvényeket a határon megállították - írta közleményében a szerbiai állami vasúttársaság.

A tájékoztatás szerint a Belgrádból szombat késő este indult vonatot éjszaka a szabadkai vasútállomásról nem engedték továbbhaladni, mert Magyarország nem akarta fogadni a szerelvényt.

A vonat 7:45-ig várt arra, hogy továbbmehessen, akkor viszont végleg törölték az aznapi járatot. A vonaton tartózkodó migránsok Szabadkán maradtak - tájékoztatott a szerbiai vasúttársaság.

A vasárnap reggeli Avala nevű vonat a déli órákban várakozott Szabadka határában, hogy folytathassa az utat Budapest és Bécs felé, ám a MÁV nem akarta ezt a járatot sem tovább engedni, így csak azt követően indulhatott tovább - két órás késéssel -, hogy lekapcsolták róla a migránsokkal teli vagonokat.