// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Ül a román s a magyar

// HIRDETÉS

Ül a román s a magyar, ugye. Mondja a román a magyarnak a vásárhelyi eseményekre utalva: ha negyven év kommunizmus s egy forradalom után kedved van románt verni, magyar vagy. És nevetnek. A román, ugye, a poénon. Úgy tűnik, a magyar is. Ha viszont ezt teszi, újra elfogadta a többségi narratívát (igen, '90 márciusában mi vertük a románokat - ergo elismerjük, hogy a felelősség a zavargásokért csakis a mienk -, és igen, díjazzuk mi a román testvér humorát, aki ebből megbocsátóan poént kreál).

 Nem tudom, na, de nekem továbbra is bajom van bizonyos poénokkal, s nem azért, mert kifigurázzák a magyarokat. Ha ez görbe tükör, nekem úgy tűnik, néhol inkább azokat mutatja, akik tartják. S nem a pc-része zavar a dolognak, hanem a helyzet maga, amit a szemléltetés kedvéért két szereplővel is elképzelhetünk. Ül a román s a magyar, ugye. Mondja a román a magyarnak a vásárhelyi eseményekre utalva: ha negyven év kommunizmus s egy forradalom után kedved van románt verni, magyar vagy. És nevetnek. A román, ugye, a poénon. Úgy tűnik, a magyar is. Ha viszont ezt teszi, újra elfogadta a többségi narratívát (igen, '90 márciusában mi vertük a románokat - ergo elismerjük, hogy a felelősség a zavargásokért csakis a mienk -, és igen, díjazzuk mi a román testvér humorát, aki ebből megbocsátóan poént kreál). Számomra megalázóan aszimmetrikus ez a viszony. És igen, megnéztem a románokról szóló videót is; ahol annak ellenére, hogy valóban végigmennek egy sor sztereotípián, ennek a hozzáállásnak nyoma sincs, de még csak olyanokat se hallottam, h "ha azt hiszed, csak a magyarul beszélőket szolgálják ki a székelyföldi boltokban... " S ebből a műfajú poénból még csak nem is ez az egyetlen a videóban. Ami talán még ezeknél is jobban zavar, h a srácok (s úgy tűnik, nem csak ők) azt hiszik, ezek viccesek, s gondolom, valóban fogalmuk sincs, mi a gond velük. Már attól a hozzáállástól eltekintve, ugye, hogy a nagy testvér, ha jó a kedve, elviccelődik velünk, felelősökkel, ha pedig eluralg az igazságos harag, esetleg lekever nekünk két sallert. Hiszen negyven év kommunizmus és egy forradalom után mi is megtettük vele.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS