Újból nekifut az ügyészség a bányászjárás-ügynek - hírek csütörtökön

Játsszunk sohavégetnemérőset 

Az igazságszolgáltatás malmai világszerte lassan őrölnek, de Romániában, egyes ügyek esetében annyira berozsdásodhatnak a fogaskerekek, hogy akár évtizedekre mozdulatlanságba dermedhetnek. Megfigyelések szerint a bénultság különösen olyan kázusok esetén vesz erőt a berendezéseken, illetve létesítményeken, amelyekben a központi román államhatalom szervei, és azok képviselői érintettek.  

A harmincnégy évvel ezelőtti bukaresti bányászjárás ügye az egyik legszemléletesebb példája a jelenségnek. Időről-időre, ímmel-ámmal életet próbálnak lehelni a döglött aktába, vigyázva arra, nehogy egy hirtelen, meggondolatlan mozdulat következtében kiessen belőle az igazság.  

A legújabb kósza kísérletre azt követően került sor, hogy Klaus Iohannis hozzájárulását adta a Petre Roman és Gelu Voican Voiculescu elleni büntetőeljárás újbóli megindításához. Csütörtökön be is idézték a legfőbb ügyészségre a volt miniszterelnököt és a volt kormányfőhelyettest. Az ügyészek megőrizték komolyságukat, és az egykori politikusok tudomására hozták, hogy ismét büntetőeljárás indult ellenük az 1990-es bányászjárás kapcsán. 

Az ügyészségen amúgy egymásnak adták a kilincset a korabeli események alakításában érintettek. A SRI volt igazgatója, Virgil Măgureanu, Mugurel Cristian Florescu, Cazimir Ionescu, Adrian Sârbu, és a főbányász, Miron Cozma is jó ismerősökként köszönthette az ügyészeket. A világ legidősebb embere versenyre gyúró Ion Iliescut az otthonában fogják kihallgatni, a 94 éves volt államfő egészségi állapota nem engedi meg, hogy megjelenjen a vádhatóság székhelyén.  

A volt államfő ellen már 2017-ben vádat emeltek az ügyészek emberiesség elleni bűncselekmények miatt, és akkor bíróság elé állították Petre Roman volt miniszterelnököt, valamint Virgil Măgureanut is. 2020 decemberében azonban a legfelsőbb bíróság visszautalta az ügyet a katonai ügyészséghez és elrendelte a nyomozás újrakezdését. A bírák mély levegőt vettek, és az ügyészek által korábban összegyűjtött minden bizonyítékot semmisnek nyilvánítottak, majd megállapították, hogy törvénytelen volt a vádirat.  

Az ügyészek szerint 1990. június 11-én és 12-én az állami hatóságok arról döntöttek, hogy erőszakos támadást indítanak a bukaresti Egyetem téren békésén tüntetők ellen, akik elsősorban a Temesvári Kiáltvány 8. pontjának érvényesítését akarták elérni, és békés módon fejezték ki az akkori politikai többséggel ellentétes nézeteiket.  

A támadásba a hatóságok bevonták a belügyminisztérium, a védelmi minisztérium, a SRI erőit, illetve több mint tízezer bányászt, valamint az ország különböző pontjairól érkezett más munkásokat.  

Az 1990. június 13-ai akció során négy személyt halálos lövés ért, 1388-an testi vagy lelki sérülést szenvedtek, 1250 személyt pedig politikai okokból megfosztottak alapvető szabadságjogától.  

Összesen hatszor indultak el a bányászok a Zsil-völgyéből csákányokkal, botokkal felfegyverkezve, hogy kíméletlenül szétverjék az aktuális főhatalomra veszélyt jelentő békés demonstrálókat. 

Ion Iliescu a katonai ügyészek azzal vádolták, hogy parancsot adott az Egyetem téri tüntetők erőszakos szétoszlatására, többek között a bukaresti nagyvállalatok munkásainak bevonásával. 

Újabb román-magyar határátkelő nyílik 

Áldását adta a román kormány a szerb-magyar-román hármas határnál található Kübekháza-Óbéb határátkelő megnyitásáról szóló határozatra - számol be az MTI.  A döntést Temesváron megrendezett, bánsági regionális projektekkel foglalkozó kihelyezett ülésén hozta meg a kabinet. 

A kormányhatározat értelmében a - korábban több ízben ideiglenesen megnyitott - határátkelőt gyalogosan, személygépkocsival, vagy 3,5 tonnánál nem nagyobb áruszállító járművekkel vehetik majd igénybe az utasok, 8-20 óra között. 

A határátkelő megnyitására a határellenőrzéshez szükséges infrastruktúra előkészítése és közművesítése után kerül sor. Erről diplomáciai csatornákon fognak egyeztetni a magyar féllel. 

A kormányhatározat azt is lehetővé teszi, hogy később - szinté a magyar féllel folytatandó egyeztetés nyomán - bővítsék a nyitvatartási időt és a teherforgalom súlykorlátját 7,5 tonnára emeljék. 

A magyar-román-szerb hármas határnál - a Triplex Confinium határkőnél - több ízben szerveztek korábban néhánynapos ideiglenes határnyitást az utóbbi két évtizedben a Duna-Maros-Körös-Tisza (DMKT) Eurorégióban részt vevő önkormányzatok. 

A magyarországi Kübekháza és a szerbiai Rábé között már 2019-ben megnyílt az állandó határátkelőhely. 

A Kübekháza-Óbéb határátkelő megnyitását belpolitikai viszályok hátráltatták. 2020-ban az akkor ellenzéki PSD három Temes megyei képviselője, valamint a szerb kisebbség parlamenti képviselője kezdeményezésére a parlament külön törvényt is elfogadott a határnyitás sürgetése érdekében.

A jogszabály ellen akkor Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnök emelt alkotmányossági kifogást, aki a PSD-t magyarellenes szólamokkal támadta, mondván, hogy eladják Erdélyt. Az alkotmánybíróság helyet adott az államfői intésnek, mondván, hogy a határátkelőkről nem a parlamentnek, hanem a kormánynak kell egyeztetnie a külföldi partnerekkel. 

Vádat emelt az ügyészség Bukarest első kerületének polgármestere ellen 

Alighogy iktatta jelöltségét Clotilde Armand, a főváros első kerületének polgármestere, a kerületi ügyészség csütörtökön bejelentette, vádat emel az elöljáró ellen. A vádhatóság szerint az elöljáró hivatalával visszaélve jogtalan előnyre tett szert.  

Az ügyészség közölte: Clotilde Armand a főváros első kerületének polgármestereként önmagát nevezte ki egy uniós projekt menedzserének, majd erre a tevékenységére hivatkozva elrendelte a saját fizetése megemelését.  2022 májusában, júniusában, júliusában és augusztusában összesen bruttó 18.720 lejjel növelte meg ily módon a bérét - olvasható a vádiratban.  

Az ügyészség az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) feljelentése alapján indított büntetőeljárást a városvezető ellen. A nyomozás során Clotilde Armand többször is arról beszélt, hogy az ügyében vizsgálódó első három ügyészt lecserélték, „amíg találtak valakit, aki hajlandó volt aláírni a vádiratot”.