Újabb pert vesztett Románia az Emberi Jogok Európai Bíróságán – hírmix

Az ingó és ingatlan, valamint földtulajdonnal kapcsolatos visszaszolgáltatási pereknek se szeri, se száma. Rengeteg a tulajdonjogi vita, amelyet a helyi és/vagy központi szervek nem tudnak, nem akarnak megoldani. A bírósági eljárások pedig rengeteg pénzbe és sok időbe kerülnek. A kérdéskör iránt érdeklődők már megszokhatták, hogy inkább a román állam kerül ki győztesen ezekből a perekből, de időről időre akadnak ellenpéldák is.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kedden kimondta, hogy a román államnak 17 ezer hektár földterületet kell visszaszolgáltatnia a borsai közbirtokosságnak, vagy 61 millió eurót meghaladó kártérítést kell fizetnie. A bíróság közölte, hogy a visszaszolgáltatásnak az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 12 hónapon belül meg kell történnie.

A közbirtokosságot képviselő ügyvéd, Nicoleta Popescu hangsúlyozta, hogy a hatóságok kötelesek tiszteletben tartani és végrehajtani az EJEB ítéletét, ellenkező esetben a pénzügyminisztériumnak 61 540 966 millió eurót kell kifizetnie a központi költségvetésből.

A román állam ugyan fellebbezhet a döntés ellen, de csak a kártérítés összege miatt.

Az EJEB a Văleanu és társai kontra Románia ügyben hozott, 2022. november 8-án jogerőre emelkedett ítéletében 27 másik felperessel együtt megállapította a felperesek tulajdonjogának megsértését.

Nicoleta Popescu elmondta, hogy az EJEB több mint kétéves türelmi időt adott a hatóságoknak, hogy tiszteletben tartsák a kérelmező tulajdonjogát, és végrehajtsák azt a 2005-ös bírósági ítéletet, amely kötelezte a borsai helyi tanácsot és a Máramaros megyei tanácsot a kérelmező tulajdonában lévő 17 ezer hektárnyi erdő visszaszolgáltatására.

– idézte fel Nicoleta Popescu ügyvéd a helyi és megyei vezetők arcpirító magatartását.

A több mint 61 millió eurós kártérítés mellett az EJEB arra is kötelezte a román államot, hogy fizessen kártérítést a 27 másik felperesnek is.

Brávó! Így kell ezt csinálni!

A Világbank frissen közzétett országjelentése szerint Romániában a legmagasabb a szegénységi ráta az Európai Unióban. A dokumentum legfontosabb megállapításai közül kettőt különösen érdemesnek tartunk kiemelni: a lakosság egyharmadát fenyegeti a szegénység veszélye, míg a szegénység fő oka a kormányzás hiányosságaiban keresendő.

E mellett továbbra is jelentősek a város és vidék közötti egyenlőtlenségek, valamint Romániában regisztrálták a legnagyobb nemek közötti munkaerőpiaci részvételi különbséget is. A jelentés megjegyzi, hogy a látványos gazdasági növekedés ellenére ezek a strukturális problémák továbbra is akadályozzák a szegénység mértékének csökkenését.

A Világbank szerint a romániai jóléti és életszínvonal-különbségek mutatója 1,9, ami azt jelzi, hogy a jövedelmeknek átlagosan kétszeresére kellene emelkedniük a napi 25 dolláros jóléti küszöb eléréséhez.

A dokumentum megjegyzi, hogy Románia fejlődésének fő akadályát a gyenge kormányzás és az intézményi korlátok jelentik. Ezek akadályozzák az inkluzív gazdasági növekedést, a minőségi közszolgáltatások biztosítását és a magasabb életszínvonal elérését.

Az inkluzív gazdasági növekedés olyan gazdasági fejlődést jelent, amely biztosítja, hogy a gazdasági előnyök egyenlő módon érintsék a társadalom minden rétegét, különösen a hátrányos helyzetű és kiszolgáltatott csoportokat. Célja, hogy a növekedés ne csak a gazdasági mutatók javulásában mutatkozzon meg, hanem az életminőség és a társadalmi kohézió szempontjából is érezhető legyen. Ahhoz, hogy minden román állampolgár egyenlő esélyekkel férhessen hozzá a közszolgáltatásokhoz, a Világbank szerint elengedhetetlen az intézmények megerősítése.

Ha mindez nem lenne elég, Románia jelentős társadalmi és gazdasági kihívásokkal néz szembe, amelyek tovább fokozódtak a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború hatására. A népesség elöregedése, a migráció és a munkaerőpiac igényeihez igazodó készségek hiánya tovább csökkenti a gazdaság növekedési potenciálját.

Az energiaszegénység továbbra is jelentős probléma, különösen az alacsony jövedelműek számára. 2023-ban a lakosság 13,6%-a nem tudta időben kifizetni közüzemi számláit, a szegénységben élők körében ez az arány 28,3% volt.

Mit javasol a Világbank? Olyan stratégiai fejlesztési irányvonalak követését, amelyek között szerepel a nyugdíjreform (különleges nyugdíjak, szevasztok!), a nemek közötti egyenlőség növelése, valamint a költségvetési hiány kezelése. Ezek abszolválása jelentősen csökkentheti a szegénységet, javíthatja az életminőséget, valamint fokozhatja az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességet.

A szervezet szerint a csökkenő infláció és a bérek emelkedése bizonyos mértékben enyhítheti a szegénységet, de a kormányzati reformok elengedhetetlenek lesznek a fenntartható fejlődés és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében.

A közlekedési balesetek egyik jellegzetes típusa a sorompó nélküli vasúti átjáróknál következik be, annak okán, hogy mindig vannak sofőrök, akik úgy gondolják, tegnap sem jött a vonat, ezért ma sem fog.

A vakvágányra vivő gondolkodás legújabb fejezetét ez alkalommal egy 56 éves német férfi írta, aki a Maros megyei Kóródszentmárton külterületén lévő vasúti átjárónál döntött úgy, hogy a közlekedési szabályoknak és a józan észnek ellentmondva, kellő körültekintés nélkül hajt át a síneken. Azaz hajtott volna, ha el nem gázolta volna a Dicsőszentmárton és Balavásár között közlekedő, utasok nélküli személyvonat. A balesetben öt személy, köztük egy 11 éves kislány sérült meg.

A legtöbb hasonló esetben ilyenkor úgy szokott véget érni a hír, hogy a vétkes sofőrt alkoholteszterrel ellenőrzik, már amennyiben túlélte a balesetet, és akkor kiderül, hogy alkoholos befolyásoltság alatt állt-e a baleset pillanatában. Az eljárásra ez esetben is sor került, és az előírásoknak megfelelően a mozdonyvezetőnek is fújnia kellett a szondába.

Ekkor derült, hogy míg a sofőr negatív eredményt produkált, addig a mozdonyvezető leheletében 0,61 mg/l tiszta alkoholkoncentrációt mértek. Ezt követően a marosvásárhelyi rendőrség elkísérte a masinisztát egy egészségügyi központba, hogy levegyék a véralkoholszintjének megállapításához szükséges biológiai mintákat.

A balesetet követően az autó három utasát – egy 65 éves német nőt, egy 34 éves nőt és egy 11 éves kislányt – szállították kórházba, közülük egy személy lebénult.

A hatóságok gondatlanságból elkövetett testi sértés és alkoholos befolyásoltság alatt történő járművezetés miatt indítottak büntetőeljárást. Továbbá, miután kiderült, hogy a mozdonyvezető ittas volt, a Maros Megyei Közlekedésrendészeti Szolgálat munkatársai is hivatalból feljelentést tettek a mozdonyvezető ellen.