Úgy magyarázza el a Transgaz a magyar-román gázügyletet, hogy a hőbörgő román soviniszták is megértsék

A gázhálózatot üzemeltető állami vállalat, a Transgaz közleményben cáfolta csütörtökön azokat az ellenzéki vádakat, miszerint a bolgár-román-magyar-osztrák (BRUA) gázfolyosó fejlesztése Magyarország érdekeit szolgálná.

A Transgaz leszögezi: a BRUA-folyosó megvalósítása román nemzeti érdek, amely megkerülhetetlen szereplővé teszi Romániát az Európai Unió gázpiacán, a projektet az egymást váltó román kormányok mindegyike felvállalta és az Európai Unió is határozottan támogatja.

A gázszállítási rendszerüzemeltető rámutat:

a sajtóban megkérdőjelezett kapacitáslekötési eljárás elengedhetetlen feltétele volt a projekt folytatásának,

mert a Transgaz csak a vezeték kihasználtságát garantáló lekötésekre alapozva kezdheti meg a BRUA-projekt második szakaszának megvalósítását.

A vállalat számos technikai részletet tartalmazó közleményében felidézik: a 2020-ig lezáruló első szakaszban Románia vállalta, hogy megteremti évi 1,75 milliárd köbméternyi gáz Magyarországra, illetve 1,5 milliárd köbméternyi gáz Bulgáriába szállításának műszaki feltételeit és saját területén egy új, 478 kilométer hosszú vezetéket épít a dél-romániai Podisortól a bánsági Temesrékásig.

A BRUA-folyosó új romániai vezetékét csak a projekt második, 2022-re elkészülő fázisában építenék tovább Temesrékástól az ötven kilométernyire lévő Arad megyei újpanádi gázelosztó pontig, ahonnan a magyar és román gázhálózatot összekötő vezeték indul Csanádpalotára. Ekkora tervezik azt is, hogy a jelenleg évi 1,75 milliárd köbméter kapacitású magyar-román gázvezeték kapacitását kibővítik évi 4,4 milliárd köbméterre.

Románia és Magyarország földgázszállító rendszerét még 2010-ben kötötték össze egy határkeresztező vezetékkel. A jelenleg létező berendezések azonban gyakorlatilag csak a Magyarországról Románia felé történő gázszállítást teszik lehetővé,

a BRUA-projekt részeként viszont Románia kötelezettséget vállalt arra, hogy megteremti a Magyarországra (és Bulgáriába) irányuló gázexport műszaki feltételeit is.

Szijjártó Péter február eleji bukaresti látogatása óta az ellenzéki médiumok és a jobbközép ellenzéki pártok magyarellenes előítéletekre alapozva támadják a szociálliberális kormánykoalíciót, mivel a magyar külgazdasági és külügyminiszter bejelentéséből szeretek tudomást róla, hogy magyar cégek nyerték meg a román-magyar gázvezeték kapacitáslekötési eljárását, és így - értelmezésük szerint - Magyarországra fog kerülni a kitermelésre váró fekete-tengeri gáz jelentős része.