// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Tűzzsonglőrök ámították a fényevőket

// HIRDETÉS

Több ezren csődültek hétvégén az elsötétített Sétatérre, és pár százan gyúródtak az artisták köré, akik szeretnek a tűzzel játszani.

Kolozsvár lakosságának legalább a negyede-ötöde az utcán töltötte a szombat estét. A Főtéren átvette az uralmat a komolyzene, de ez cseppet sem okozott létszámcsökkenést, a Farkas utcában pedig tök mindegy, mit játszanak, úgyis odamentek jópár ezren enni. Aki a kis koncerteket szereti, az a Karolina téri színpad előtt bólogatott, míg a rockerek erre a hétvégére felköltöztek a Fellegvárba.

 

Nagyjából tízezer ember hullámzott múzeumról múzeumra (legalábbis ennyit jelentett be ma a főtéri Szépművészeti), ez volt a legvegyesebb korosztályú kultúrfogyasztó csoport az éjszakában. Azok, akik se a szemükön, se a fülükön keresztül nem kívánták megerőltetni az agyukat, a Sétatérre özönlöttek, mert idén is ott zajlott a Fényfesztivál.

 

Erre az estére lekapcsolták a közvilágítást a parkban, és „csak” az a 20 ezer mécses világított, amely számára a cserkészek hajtogattak „gyertyatartót”. Tíz óra körül pedig pedig beindultak a tűzzsonglőrök, és hiába nagyobb évről évre a körbeszalagozott tér, ahol játszanak a tűzzel, mégse fért mindenki oda, aki látni szerette volna őket. 

 

Annak ellenére (vagy épp azért), mert a legtöbb éjszakai fény különböző képernyőkről folyik a szemünkbe, a tűz látványa még mindig le tud bilincselni. Főleg ha veszélyesen közel van.

 

 

 

A lángokon kívül csak három más fényforrás világított a parkban:

 

 

1. az elmúlt ifjúságra, pontosabban a tavalyi ififővárosi projektre emlékeztető CLUJ 2015 felirat;

 

 

 

2. a Kaszinó reflektorai és a körülötte zajló buli VJ-inek projektorai, illetve

3. a telehold.

 

 

 

Miután áthaladt az egyéjszakás fesztivál origóján, a fénykupola alatt, mindenki elmélyült a lángok misztériumában:

 

 

 

igyekezett elvesztődni a fénylabirintusban, ....

 

 

 

... elmélyült a mécsestartók papírjának felirataiban, ...

 

 

 

... a szelfizésben, ...

 

 

 

... vagy a tűz közvetett szemlélésében.

 

 

 

A pattogó szikrák viszont óhatatlanul visszarántottak az itt-és-mostba.

 

 

 

És amikor már épp kezdtük beleélni magunkat az illúzióba, hogy a tűz emberközeli, meghitt és csendes, a Fényfesztiválba belerobbant a főtéri operagálát záró tűzijáték.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok
Krónika

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok

Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó
Székelyhon

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS