// 2026. október 19., hétfő // Nándor

Többet iszunk, mint tíz éve

// HIRDETÉS

Romániában ugrott meg leginkább az, hogy mennyit költünk szeszes italra.

Nem a hazai fogyasztók költik a legtöbbet italra az Európai Unióban, de mióta csatlakoztunk, azaz 2007 óta nálunk nőtt meg leginkább az alkoholra szánt pénz aránya az összes költéseink között: a 2007-es 2,3 százalékról 2,7 százalékra emelkedett 2017-re.

 

Hasonló emelkedést csak a portugálok produkáltak ebben a tíz évben, bár a portói hazájában eleve kisebb arányban költenek alkoholra: a kiadások 1,1 százalékáról nőtt 1,4-re az alkohol aránya az Eurostat mérése szerint.

 

Déli szomszédaink viszont jócskán visszafogták magukat, illetve alkoholos kiadásaikat: Bulgáriában az alkohol aránya a lakossági költésekben 3 százalékról 1,7 százalékra csökkent. Hasonló utat követ az egyébként italra sokat költő litván és finn lakosság is: Litvániában 4,7 százalékról 4-re csökkent a szeszes italra szánt kiadások aránya, Finnországban 3,3 százalékról 2,8-ra.

 

Az európai átlag 2017-ben 1,6 százalék volt, azaz uniós szinten több mint 130 milliárd eurót költöttünk a hagyományos tudatmódosító szerünkre. Ez az EU teljes évi GDP-jének 0,9 százalékát teszi ki, de hogy megfoghatóbb legyen az összeg: mintha minden egyes uniós polgár (a csecsemőket is beleszámítva) fejenként több mint 300 euróra vett volna szeszes italt. És ebben nem szerepel az arra költött pénzünk, amit éttermekben és szállodákban ittunk meg.

 

A kik költenek legtöbbet a berúgásra ranglistát hagyományosan a balti országok vezetik, őket Közép-Európa követi. Így volt ez 2017-ben is: Észtország lakói a kiadásaik 5,2, a lettek 4,9, a litvánok 4, a lengyelek 3,5, a csehek 3,3, a magyarok 3, a finnek a 2,8 százalékát szánták italra. 

 

Átlagban a spanyolok (0,8%), a görögök és az olaszok (0,9%) költik a legkevesebbet alkoholra az összkiadásukban, őket a németek, osztrákok és a portugálok követik 1,4 százalékkal. A romániai 2,7 százalék átlagosnak számít az uniós szeszes költségekben.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás
Krónika

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás

Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván
Székelyhon

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván

Medve jelenlétére figyelmeztető Ro-Alert üzenetet kaptak a csíkszeredaiak szombat reggel nyolc óra után, hogy nagyvadat észleltek a csíksomlyói Szék út 98/A szám alatt.

Tarr Zoltán csalódást okozott azoknak Kolozsváron, akik a Tiszával eszközölnének ki változást az RMDSZ-ben
Krónika

Tarr Zoltán csalódást okozott azoknak Kolozsváron, akik a Tiszával eszközölnének ki változást az RMDSZ-ben

A Tisza-kormány támogatja a külhoni magyarokat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, de felelősen kívánja elkölteni az adófizetők pénzét – jelentette ki kolozsvári közönségtalálkozóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.

Fényes nappal támadt a gyerekével iskolába tartó nőre a medve egy háromszéki faluban
Székelyhon

Fényes nappal támadt a gyerekével iskolába tartó nőre a medve egy háromszéki faluban

Medencetöréssel és karmolt sebekkel került kórházba az a nő, akire csütörtök reggel támadt egy medve a Bodok községhez tartozó Zalán egyik utcáján. Az áldozat éppen iskolába tartott a fiával, amikor szembejött velük a nagyvad.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS