// 2026. szeptember 30., szerda // Jeromos

Többet iszunk, mint tíz éve

// HIRDETÉS

Romániában ugrott meg leginkább az, hogy mennyit költünk szeszes italra.

Nem a hazai fogyasztók költik a legtöbbet italra az Európai Unióban, de mióta csatlakoztunk, azaz 2007 óta nálunk nőtt meg leginkább az alkoholra szánt pénz aránya az összes költéseink között: a 2007-es 2,3 százalékról 2,7 százalékra emelkedett 2017-re.

 

Hasonló emelkedést csak a portugálok produkáltak ebben a tíz évben, bár a portói hazájában eleve kisebb arányban költenek alkoholra: a kiadások 1,1 százalékáról nőtt 1,4-re az alkohol aránya az Eurostat mérése szerint.

 

Déli szomszédaink viszont jócskán visszafogták magukat, illetve alkoholos kiadásaikat: Bulgáriában az alkohol aránya a lakossági költésekben 3 százalékról 1,7 százalékra csökkent. Hasonló utat követ az egyébként italra sokat költő litván és finn lakosság is: Litvániában 4,7 százalékról 4-re csökkent a szeszes italra szánt kiadások aránya, Finnországban 3,3 százalékról 2,8-ra.

 

Az európai átlag 2017-ben 1,6 százalék volt, azaz uniós szinten több mint 130 milliárd eurót költöttünk a hagyományos tudatmódosító szerünkre. Ez az EU teljes évi GDP-jének 0,9 százalékát teszi ki, de hogy megfoghatóbb legyen az összeg: mintha minden egyes uniós polgár (a csecsemőket is beleszámítva) fejenként több mint 300 euróra vett volna szeszes italt. És ebben nem szerepel az arra költött pénzünk, amit éttermekben és szállodákban ittunk meg.

 

A kik költenek legtöbbet a berúgásra ranglistát hagyományosan a balti országok vezetik, őket Közép-Európa követi. Így volt ez 2017-ben is: Észtország lakói a kiadásaik 5,2, a lettek 4,9, a litvánok 4, a lengyelek 3,5, a csehek 3,3, a magyarok 3, a finnek a 2,8 százalékát szánták italra. 

 

Átlagban a spanyolok (0,8%), a görögök és az olaszok (0,9%) költik a legkevesebbet alkoholra az összkiadásukban, őket a németek, osztrákok és a portugálok követik 1,4 százalékkal. A romániai 2,7 százalék átlagosnak számít az uniós szeszes költségekben.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Varga László Edgár

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Fall Sándor

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Néhány ok, hogy miért ilyen gyatrák a legújabb romániai PISA-eredmények

Sánta Miriám

Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.

A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak

Sólyom István

A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Jön a jég, pusztít az aszály, a gazda pedig az államra vár. Miért nem biztosítják a termést?
Krónika

Jön a jég, pusztít az aszály, a gazda pedig az államra vár. Miért nem biztosítják a termést?

A szélsőséges időjárás egyre nagyobb kockázatot jelent a mezőgazdaságban, miközben a gazdák jelentős része továbbra is az államtól vár segítséget, ha jégverés, vihar, fagy vagy aszály tizedeli meg a termést. Székely László biztosítási szakember tanácsai.

Pálfy Zoltán: A feladatvállaló erdélyi magyar értelmiség rákfenéje a kényszeres küldetéstudat
Főtér

Pálfy Zoltán: A feladatvállaló erdélyi magyar értelmiség rákfenéje a kényszeres küldetéstudat

Rengeteg kérdést eleve úgy teszünk fel, mintha kizárólag kisebbségi problémaként létezne – véli a BBTE adjunktusa, aki szerint a bicskával való verekedés a tehetetlenség jele. Nagyinterjú, II. rész.

Megjelent a veszettség Hargita megyében
Székelyhon

Megjelent a veszettség Hargita megyében

Két, különböző legelőre kijáró szarvasmarha esetében is beigazolódott hétfőn a veszettség gyanúja Hargita megyében. A kórokozó emberre és állatra egyaránt veszélyt jelent, ezért az óvintézkedések fontosságára figyelmeztet a megyei főállatorvos.

Újabb magyar exminiszter őrizetben, megszólalt Magyar Péter és Orbán Viktor
Krónika

Újabb magyar exminiszter őrizetben, megszólalt Magyar Péter és Orbán Viktor

Őrizetbe vették Hankó Balázs országgyűlési képviselőt hétfőn Budapesten a Hír Tv információi szerint. A nap folyamán őrizetbe került az Orbán-kormány másik minisztere, Seszták Miklós is.

Gyermekek találhattak rá a holttestre, a román sajtó szerint le is filmezték
Székelyhon

Gyermekek találhattak rá a holttestre, a román sajtó szerint le is filmezték

Elhunyt személyt találtak egy használaton kívüli kazánházban Marosvásárhelyen.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Varga László Edgár

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Fall Sándor

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Néhány ok, hogy miért ilyen gyatrák a legújabb romániai PISA-eredmények

Sánta Miriám

Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.

A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak

Sólyom István

A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.

// HIRDETÉS