Tizenötpercenként rendeltünk egy hamburgert 2023-ban - hírek hétfőn

Több mint kétszáz alkalommal rendelt hamburgert 2023-ban egy kolozsvári Glovo-felhasználó

Miccs ide, töltött káposzta oda, pacalleves amoda, tavaly több mint nyolcmillió hamburgert rendeltünk a Glovo ételfutárcég adatai szerint. Ezzel Románia lett a legtöbb hamburgert vásárló ország a délkelet-európai régióban, és a negyedik a világon a 23 ország közül, ahol az applikáció működik.  A statisztika azt mutatja, hogy 2023. december 15-én krónikus hamburgeréhség ütötte fel a fejét az országban, ezen a napon több mint 33 ezer húspogácsával töltött zsemlét, vagy annak húsmentes változatát kézbesítették. Ez három másodpercenként egy hamburgert jelentett, míg a teljes évre lebontva, átlagosan 15 percenként nyomtuk meg a rendelés gombot az applikációban.    A legtöbb burgert Bukarestben, Konstancán és Kolozsváron rendelték, ezt követi Iaşi és Brassó, míg a leggyakrabban Marosvásárhelyen és Nagyváradon terhelték az adatforgalmat a rendelések. Ami az ízeket illeti, a bukarestiek leginkább a sajtos, csirkés és szalonnás hamburgert részesítették előnyben, míg a kolozsváriak és a konstancaiak gyakran választottak ezeken az összetevőkön kívül dupla hamburgert is.  A legnagyobb hamburgerrajongó cím büszke tulajdonosa egy kolozsvári felhasználó, aki több mint kétszáz alkalommal rendelt hamburgert, míg a legdrágább rendelés egy szintén kolozsvári felhasználóé, aki egy alkalommal rendelt hamburgert, 1700 lejért    A Glovo statisztikái szerint a romániaiak főleg a téli időszakban rendelnek hamburgert, de októberben regisztrálták a legtöbb rendelést ebben a kategóriában. Emellett az is kiderült, hogy 2023-ban a legtöbb burgert pénteken rendelték, míg a rendelési csúcsidő 19 és 20 óra között volt.   A 2015-ben, Barcelonában alapított cég Európa, Közép-Ázsia és Afrika 23 országában működik. 

Párván építenék meg Európa legmagasabb függőhídját  

Nagyot álmodott a Beszterce-Naszód megyei Párbva község polgármestere, aki a Facebookon jelentette be, hogy benyújtottak egy pályázatot az Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökséghez egy függőhíd építésére.   A községvezető hatmillió euró összeget remél a “Románia határain átívelő” projekttől, amely során megépítenék Európa legmagasabb, 200 méter magas függőhídját. A polgármester optimistán tekint a támogatásért folyó versenyre, mivel a benyújtás gyorsaságának köszönhetően a második helyen állnak. Európa legmagasabb, 175 méteres gyalogos függőhídja az olaszorországi Ponte Tibetanóban található.  A projekttől a helyi turizmus fellendítését várják, és évente mintegy 100 ezer odalátogató turistával számolnak.  

Romániában van a legkevesebb diplomás   

Az EU 25 és 34 év közötti lakosságának 43 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel tavaly, két százalékkal többen, mint 2022-ben. Románia az utolsó helyen áll a rangsorban, alig 23 százalékos értékkel - derül ki az Eurostat adataiból.  Tizenhárom tagország már teljesítette az EU által 2030-ra kijelölt célértéket, azaz a 25-34 éves korosztályok legalább 45 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik A 13 állam a következő: Írország (63 százalék), Ciprus (62 százalék), Luxemburg (60 százalék), Litvánia (57 százalék), Hollandia (55 százalék), Svédország (54 százalék), Spanyolország és Franciaország (egyaránt 52 százalék), Belgium (50 százalék), Dánia (49 százalék), Málta és Lengyelország (egyaránt 46 százalék), valamint Lettország (45 százalék).   A 25 és 34 év közöttiek korosztályából a legkevesebben Romániában (23 százalék), Magyarországon (29 százalék) és Olaszországban (31 százalék) rendelkeznek felsőfokú végzettséggel.   A statisztikák szerint az EU tagországaiban több fiatal nő szerez diplomát, mint férfi, az aránybeli eltérések a Németországban jegyzett 5 százalék és az Észtországban, Lettországban, illetve Szlovéniában regisztrált 24 százalék között mozognak. A nők esetében már öt évvel ezelőtt sikerült elérni a 2030-ra kitűzött célt, 2019-ben uniós viszonylatban a 25-34 éves nők 45,1 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel. 2023-ra ez az arány 48,8 százalékra nőtt, míg a férfiaknál 37,6 százalék.   A felsőfokú végzettséggel rendelkező férfiak aránya sokkal lassúbb ütemben nőtt az elmúlt tíz évben, mint a nőknél. Tíz év alatt alig egy százalékkal 10,3 százalékpontról 2023-ra 11,2 százalékpontra nőtt a nemek közötti különbség.