Tényleg nem láttunk még ilyet, mint a frissen felfedezett bolygórendszer

A tudósok még sosem láttak korábban a Trappist-1 csillagéhoz hasonló naprendszert – mondta el az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában Kiss László csillagász. A rendszerben a Földhöz hasonló, szinte biztosan kőzetből álló bolygók keringenek olyan közelségben a halványan pislogó csillag körül, hogy felszínükön akár folyékony víz is lehet – fűzte hozzá.

A nemzetközi tudományos életet és a közvélemény kozmikus felfedezésekre fogékony részét napok óta lázban tartja, hogy egy nemzetközi tudóscsapat a héten jelentette be, hogy hét, a Földhöz hasonló bolygót fedeztek fel 40 fényévnyi távolságra a Trappist-1 csillag körül. A hét közül három bolygó az úgynevezett lakható zónában található, ahol lehetséges az élet jelenléte is.

A bolygók olyan közel esnek egymáshoz, hogy az egyikről látni lehet(ne) a szomszéd bolygókon a nagyobb természeti jelenségeket, szabad szemmel kivehetők a domborzati formák.

A NASA washingtoni központjának egyik vezetője szerint a felfedezés kulcsfontosságú lehet a Földön kívüli élet megtalálásában.
Akár van élet a bolygórendszerben, akár nincs, csomagolni azért még nem kell: egy fénysebességgel haladó jármű is harminckilenc év alatt tenné meg a 369 billió kilométeres utat, de mint tudjuk, ilyen űrjármű még nem készült, és nem is nagyon van kilátásban.

Kiss László azonban szkeptikus, és úgy véli: már most számtalan problémát lehet felvetni, ami arra utal, hogy mégsincs a rendszerben élet. Például a rendszer csillagászati, milliárd éves időskálán valószínűleg nem stabil.

A Trappist-1 mérete nagyjából a Jupiterének felel meg, a körülötte keringő bolygórendszer pedig a Jupiter körüli holdrendszerhez hasonlítható, vagyis egyfajta „leskálázott Naprendszernek” lehet tekinteni. A hétből három bolygó viszont annyira közel kering a kisméretű csillaghoz, hogy a besugárzás mértéke nagyjából megfelel annak, amit a Mars, a Vénusz vagy a Föld kap – emelte ki.

„Csak éppen nem több száz nap egy év, hanem alig néhány nap egy esztendő” – jegyezte meg a csillagász. Hozzátette: mivel a bolygók mérete a Földéhez hasonló, ám a távolság közöttük nagyon csekély, vélhetően szinte „rángatják egymást” gravitációs vonzerejükkel.

„Ez is egy olyan dolog, ami miatt a rendszer az élet kialakulásának szempontjából nem egy barátságos helyszín” – hangsúlyozta Kiss László, aki szerint az élet ellen szólhat az is, hogy a bolygóknak csupán az egyik oldalát éri a csillag fénye a közelség miatt kialakuló kötött tengelyforgás miatt.