Szilágyi: sem a magyarok, sem a románok nem váltották le a korrupciót

Óvatos optimizmus jellemezte Szilágyi Zsolt EMNP-elnök önkormányzati választások utáni első kiértékelőjét. Az ideiglenes adatok ismeretében a pártelnök gratulált minden mandátumot nyert magyar jelöltnek, párthovatartozásra való tekintet nélkül.

Szilágyi úgy gondolja, az általános választási környezet nem kedvezett a parlamenten kívüli politikai alakulatoknak, mert az új választási törvény a nagy pártokat favorizálja, mintegy előjogokat biztosít nekik. A néppárt igyekezett minél több településen urnabiztosokat delegálni, de néhány helyen épp az RMDSZ gáncsolta el az embereiket. A választási eredmények olyan folyamatokat mutatnak, amelyek alapján

újra kell gondolni a magyar-magyar együttműködés formáit

– véli. Szilágyi szerint sikerült nagyjából ugyanazt az erőt felmutatni és – arányaiban – azt az eredményt produkálniuk, mint négy évvel ezelőtt. Elsősorban a székelyudvarhelyi, szentegyházai és gyergyószárhegyi eredményeikre büszkék – az első két városban a Magyar Polgári Párt és az EMNP közös jelöltje lett a polgármester, a gyergyói nagyközségben pedig egy néppártos megyei tanácsosként működő független jelölt.

Arra a felvetésre, hogy sem az udvarhelyi, sem a szentegyházi jelölt nem néppártos, hanem MPP-s (ami azt jelenti, hogy a néppártnak – a korábbi kettővel ellentétben – most egyetlen „saját” polgármestere sincs), azt válaszolja, hogy ezeken a székelyföldi településeken a két politikai erő rekrutációs bázisa erős átfedésben van egymással, ezért ők is a magukénak tekintik a helyi polgári politikusokat. Ezért is javasolták annak idején, hogy az autonomista, polgári-nemzeti oldal pártjai lépjenek fúzióra, és hozzanak létre egy erős ellenpólust az RMDSZ-szel szemben, de a Biró Zsolt-féle pártvezetés ezt elutasította. Szilágyi elmondta,

bizonyos megyékben erősödtek, míg más megyékben gyengültek.

Így például Kolozs, Maros, Szilágy megyében több mandátumot szereztek, mint eddig, Máramarosban nagyjából ugyanannyit, mint korábban, Biharban, Kovásznában azonban visszaesett a néppárt. Becslése szerint 2016-ban mintegy 210-220 mandátuma lesz az EMNP-nek. Több településen – például Szatmárnémetiben, Bihardiószegen vagy akár Gyergyószentmiklóson – pedig azért nem indítottak önálló jelöltet, hogy az RMDSZ-es vagy MPP-s aspiránst segítsék, ez néhol sikerrel járt, más helyeken (például Régen, Fenes, Szentjobb) viszont ez sem volt elegendő a magyar jelölt sikeréhez.

Kolozs megyében a néppárt enyhe számbeli sikert könyvelhet el: eddig 7 községben 11 tanácsosuk volt, ezután 11 községben 15 képviselőjük lesz. Maros megyében és Marosvásárhelyen azonban nem lesznek jelen az önkormányzati testületben. Úgy véli,

a magyar választói kedvet tekintve általános a visszaesés,

és ez aggodalomra ad okot: országosan nagyjából 8 százalékkal kevesebben mentek el szavazni, mint a korábbi önkormányzati választáson, a magyar pártokra összesen azonban 20 százalékkal kevesebben szavaztak. Ez olyan aggasztó társadalmi makrofolyamatokat jelez, amelyek változást kell kiváltsanak a magyar-magyar együttműködés terén is.

„Folytatjuk a munkát, a hatékonyabb közigazgatás és a korrupció legyőzése érdekében. A választási eredmények azt mutatják, hogy sem a román, sem a magyar választók nem akarták leváltani a korrupciót” – fogalmazott.

Az EMNP ezen a héten tart elnökségi ülést, és a végleges adatok ismeretében alakítják ki az álláspontjukat.