// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Romániai fegyverszállítmányok juthattak az Iszlám Államhoz

// HIRDETÉS

Négy év alatt 81 millió euró értékű fegyvert exportált Románia a Közel-Keletre.

Több kelet-európai ország, köztük Románia, több mint egymilliárd dollár értékben szállított fegyvert olyan közel-keleti országokba, amelyek fegyverrel látják el a szíriai polgárháborúban részt vevő csoportokat, köztük az Iszlám Államot is – derül ki két oknyomozó szervezet jelentéséből.

A  Balkan Investigative Reporting Network (BIRN) és az Organised Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) jelentése szerint Kelet- és Dél-kelet-Európából több ezer AK-47-es gépkarabély, aknagránát, rakétavető, tankelhárító és légvédelmi rendszer jut el Szíriával szomszédos államokba.

Az oknyomozó szervezetek szerint fennáll a lehetősége, hogy a fegyverexport célországa Szíria, ahol öt éve polgárháború folyik. A fegyverexportokkal kapcsolatban elérhető adatok, ENSZ-jelentések és kereskedelmi szerződések adatok azt mutatják, hogy az utóbbi négy évben Románia, Bulgária, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Csehország, Montenegro, Szlovákia és Szerbia összesen legalább 1,2 milliárd euró értékben exportált fegyvereket a Közel-Keletre, négy olyan országba, amely fegyverrel látja el a szíriai és a jemeni konfliktusokat: Szaúd-Arábiába, Jordániába, az Egyesült Arab Emirátusokba és Törökországba.

A fegyverek egy része a Nyugat által is támogatott szíriai ellenzékhez került, de jutott belőlük iszlamista csoportokhoz és az Iszlám Államhoz is – derül ki a jelentésből.

Principalii importatori, probabil intermediari, au fost Arabia Saudită (arme în valoare de 829 de milioane de euro), Iordania (155 de milioane de euro), Emiratele Arabe Unite (135 de milioane de euro) şi Turcia (87 de milioane de euro).

Az említett államok az alábbi értékben szállítottak fegyvert az elmúlt négy évben a Közel-Keletre:

Horvátország: 302 millió euró
Csehország: 240 millió euró
Szerbia: 194 millió euró
Szlovákia: 192 millió euró
Bulgária: 122 millió euró
Románia: 81 millió euró
Bosznia-Hercegovina: 72 millió euró
Montenegró: 3 millió euró.

Az Amnesty International egyik szakértője, valamint az Európai Parlament fegyverügyi raportőre egybehangzóan azt mondják, hogy a fegyverszállítmányok legalább egy része törvénytelen, mivel kijátszotta a fegyverexportra vonatkozó nemzeti, uniós és nemzetközi szabályozásokat.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés
Krónika

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés

Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS