Románia élen jár passzív fiatalok terén: strukturális problémáról lehet szó – hírek vasárnap

Évek óta komoly strukturális problémákkal küzd a romániai oktatási rendszer és munkaerőpiac a fiatalok integrálása terén az EU-s szintű felmérések fő letéteményese, az Eurostat adatai szerint.

A legfrissebb felmérés szerint – amely a 2025-ös adatokat összegzi, és most hozták nyilvánosságra – Románia a „csúcstartó” a nem dolgozó és nem is tanuló, vagyis NEET-kategóriába (Neither in Employment nor in Education or Training) tartozó 15–29 éves fiatalok számarányát tekintve. Ez az arány 19,2%, ami ráadásul enyhe (jóllehet elhanyagolható) javulást mutat az egy évvel korábbi 19,4 százalékhoz képest.

Ezt a rossz trendet alighanem a Covid-járvány fokozta (bár közvetlen kapcsolatot nem mutattak ki a járvány és az említett jelenség között), 2020-ig ugyanis a NEET-fiatalok aránya folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott, akkor például 16,6 százalék volt.

A járvány kitörése utáni első évben, 2021-ben azonban ez az arány ijesztően megugrott, és azóta minden évben csak minimális, mondhatni elhanyagolható javulás történt.

A mostani felmérésben a sereghajtók között Románia után Bulgária (13,8%), illetve Görögország (13,6%) szerepel, míg a legjobban teljesítő tagállamok Hollandia (5,3%), Svédország (5,9%), illetve Szlovénia (7,6%). Másképp fogalmazva: míg Hollandiában alig minden huszadik fiatal esik ebbe a kategóriába, addig Romániában közel minden ötödik, ami igen jelentős eltérés.

A szakértők szerint ebben a tekintetben a legfontosabb az, hogy a fiatalok számára viszonylag könnyű, zökkenőmentes legyen az oktatásból a munka világába való átmenet. Ez Romániában szemmel láthatóan nem az, ami nemcsak az egyéni sorsok, de hosszú távon a gazdaság szempontjából is problémát jelent.

Vasárnap tartották a világhírű Tour de France által szervezett L’Étape Bucharest by Tour de France kerékpárversenyt. A versenyre rendkívül sokan beneveztek: vasárnap 17 ország több mint 170 városából mintegy 2000 kerékpáros állt rajtvonalhoz Bukarest belvárosában, ahol értelemszerűen komoly forgalmi korlátozásokat vezettek be a megmérettetés idejére.

Egy 72 éves sofőr erről mit sem tudott, vagy ha tudott, akkor mit sem törődött vele.

Így aztán olyan önfeledten kanyarodott ki egy kereszteződésből, hogy rögtön el is csapott egyszerre két résztvevőt.

A baleset vasárnap délelőtt 11.05 körül történt, és az egyik biciklist kórházba kellett szállítani, hogy ellássák a sérüléseit. A baleset körülményeit még nem tisztázták a hatóságok.

A sofőrt megszondáztatták, de az eredmény szerint nem fogyasztott alkoholt.

A közlekedési rendőrök mindenesetre azt tanácsolták a sofőröknek, hogy ha tehetik, kerüljék el a verseny (vagy a jövőbeli hasonló versenyek) útvonalát, de ha mégis arra autóznak, mindenképpen figyeljék a forgalmat irányító rendőrök jelzéseit.

A L’Étape Bucharest by Tour de France kerékpárversenyt ötödik alkalommal szervezték meg vasárnap. A megmérettetésre az ország minden tájáról voltak jelentkezők, de Románia mellett többek között Bulgáriából, Görögországból, az Egyesült Királyságból, Szerbiából, a Moldovai Köztársaságból, Ukrajnából, Németországból, Ciprusról, Franciaországból, Belgiumból és Ausztriából is érkeztek nevezések.

Miután az „AUR-armada” szombaton hajóra szállt, és a Zászlós Dákot megszégyenítő rutinnal lengette zászlait a Dunán (erre bezzeg van víz!), vasárnap már komolyabb vizekre eveztek, bár nem ugyanazon a hajón.

Komoly, jogi vizekről van szó: az ország első számú és legnépszerűbb (széljobb) pártja elhatározta, hogy alkotmányt fog módosítani.

Természetesen Románia alkotmányát, hiszen egy szuverén párt a saját szuverén országának szuverén alkotmányával foglalkozik, nem holmi idegen alkotmányokkal, amiket ráadásul nem is románul szövegeztek meg.

Az AUR szerint egyetlen elnök (itt valóban egyetlen elnökre gondolnak: Nicușor Danra) sem tarthatja hosszan tartó politikai válságban az országot csak azért, mert fél egy esetleges előrehozott parlamenti választás eredményeitől. Márpedig szerintük Nicușor Dan azért nem mer újabb miniszterelnököt jelölni, mert attól tart, hogy egy újabb kudarc esetén még közelebb kerülnénk az előrehozott választásokhoz, ami nyilvánvalóan az AUR-nak kedvezne, hiszen ők jelenleg a legnépszerűbb párt ebben a szép, szuverén országban.

Az AUR ezért azt javasolja, hogy vegyék be az alkotmányba azt a maximális határidőt is, amely alatt az elnöknek kötelessége kormányalakítással megbízni egy miniszterelnök-jelöltet, ellenkező esetben elveszheti mandátumát (az elnök).

Egy másik javaslatuk szerint automatikusan fel kellene oszlatni a parlamentet, ha az első kormányalakítási kísérlettől számított 60 napon belül, legalább két sikertelen beiktatási kísérlet után sem alakul meg a kormány.

Mindez nagyon szép, de valószínűleg csak javaslat szintjén marad a dolog, hiszen a széljobberek az új legjobb barátaikkal, a szocdemekkel (PSD) együtt sem tudnák biztosítani a kétharmados többséget a szavazáson. Egy alkotmánymódosítást ráadásul, éppen az alkotmány 151. cikkelyének 3. bekezdése értelmében, egy népszavazásnak is meg kell erősítenie ahhoz, hogy érvényes legyen.

Persze, ha az urak még sokat cicáznak a parlamentben, előbb-utóbb akár össze is jöhet.