Román-magyar együttélés: mit mond a marketinges?

A romániai többség-kisebbség viszonyának kereteit, a jogegyenlőség kérdéskörét, a történelmi jogokat, a kölcsönös provokációkat és a közelmúlt történéseit elemezve jut el Marian Hanganu arra a következtetésre, ami szerint a megoldás lehet a problémára, és ami elsősorban szemléletváltást feltételez.

Úgy véli: a románoknak fel kell hagyniuk azzal, hogy Romániát román földnek tekintsék. El kell fogadnunk, hogy Románia egyenlő mértékben, etnikumtól függetlenül, az itt élő polgárok földje. "Többé soha nem lenne szabad azt mondanunk egy kisebbséginek, hogy távozzon, ha nem tetszik neki Romániában élni, mert ez ugyan kihangsúlyozza a hatalmunkat, de lerombolja a legitimitásunkat. Márpedig a legitimitás nélküli hatalom önkény" - vélekedik.

A "másik felet" illetően ugyanakkor arra figyelmeztet: a magyaroknak meg kellene érteniük, hogy a Székelyföld létrehozására vonatkozó kérés mindaddig nem fog sikerrel járni, amíg azt így fogják nevezni, mert ez olyan terv, amivel kapcsolatosan egyetlen román sem tudja úgy érezni, hogy őt is bevonják ebbe. A térségbeli románok támogatása nélkül semmilyen autonómiaterv nem fog sikerülni. Ha az autonómiájuk növelését akarják, akkor azt olyan módon kell meghatározniuk, aminek a románok a részének érezhetik magukat. "A magyaroknak a maguk oldalára kell állítaniuk azokat a románokat, akik egy településen élnek velük" - írja Marian Hanganu.