// 2024. november 28., csütörtök // Stefánia
szükségállapot
Román bírák, ügyészek és tanárok Erdogan tisztogatása ellen
Húsz ember némán tüntetett a török követség előtt, miközben közel ötvenezer tanárt, bírót, ügyészt, rendőrt rúgtak ki Törökországban.
A román ügyészek egyesülete „mélységesen ellenzi és helyteleníti” több mint 2700 török bíró letartóztatását és tisztségéből való felfüggesztését – közölte csütörtökön az egyesület.
Az ügyészek szakmai szervezete állásfoglalásában kifejtette, nem ért egyet a török bírák elleni megtorló akciókkal, valamint egy alkotmánybíró letartóztatásával. Úgy vélik, hogy egy ország bíráinak tömeges letartóztatása az igazságszolgáltatás hatalmi ágként való lenézését jelenti. Hozzátették:
igazságszolgáltatás nélkül nem létezhet demokrácia.
Az ügyészek kéréssel fordultak a Legfelső Bírói Tanácshoz, a hazai igazságszolgáltatás legfőbb szakmai szervezetéhez, hogy kezdeményezzen valamennyi európai szakmai testvérszervezetnél közös állásfoglalást a törökországi állapotokról. Azt szeretnék, hogy az európai bírói tanácsok foglaljanak állást közösen a bírák jogállását szabályozó általános elvek törökországi tiszteletben tartása mellett.
Az ügyészek szakmai szervezete hangsúlyozta, hogy a bűnösséget csak egyénileg lehet megállapítani az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásával. Hasonló tiltakozó állásfoglalást tett közzé szerdán a romániai jogászok egyesülete is.
Ugyancsak csütörtökön mintegy húsz ember tüntetett némán a múlt pénteki sikertelen puccskísérlet után a török hatóságok által indított tömeges megtorló intézkedések ellen Törökország bukaresti nagykövetsége előtt. A csendőrség igazoltatta a tüntetőket, incidens nem történt.
Recep Tayyip Erdogan megtorló intézkedései mintegy ötvenezer embert érintenek közvetlenül, akik a hadseregnél, a rendőrségnél, az igazságszolgáltatásban, a közintézményekben és a felsőoktatásban dolgoztak. Legtöbbjüket kirúgták, hatezer katonát letartóztattak. Összesen 13 televízió és 12 rádió sugárzási engedélyét vonták vissza, mert a hatóságok szerint szimpatizálnak Fethullah Gülen Hizmet nevű mozgalmával.
A bukaresti török nagykövet nem kérte hivatalosan a román Lumina iskolák bezárását – közölte a külügyminisztérium. Cristian Bădescu államtitkár ma fogadta Osman Koray Ertaş nagykövetet az utóbbi kérésére, aki elmondta, kiemelt figyelemben részesítik a külföldi turistákat, közöttük a romániaiakat, iskolabezárásokat pedig nem kért. Szombaton a nagykövet úgy nyilatkozott, Romániában 11 iskola működik Gülen támogatásával.
Törökország felfüggesztett egyes emberi jogokat
Recep Tayyip Erdogan szerdán három hónapos rendkívüli állapotot rendelt el az előző heti puccskísérlet nyomán, és azt csütörtökön az ankarai törvényhozás is jóváhagyta. Ezzel együtt felfüggesztették néhány cikkely alkalmazását az Emberi Jogok Európai Egyezményéből, írja a Mediafax a Hürriyet napilapra hivatkozva.
A rendkívüli állapot célja, hogy gyorsan meg tudják szüntetni a gülenista mozgalmat, mondta Erdogan. Ugyanakkor nem célja az egyéni szabadságjogok megkurtítása, nyugtatott meg mindenkit a török elnök, aki szerint végső soron a rendkívüli állapot a demokráciát fogja megerősíteni.
Turkey's Erdogan declares 3 month state of emergency to "remove threat... to democracy" https://t.co/eyK9hJkE8n https://t.co/H39OkL1JnQ
— BBC Breaking News (@BBCBreaking) July 20, 2016
A török hatóságoknak a rendkívüli állapot idején is teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk a demokrácia és a jogállamiság alapelveit, valamint az alapvető jogokat – figyelmeztetett csütörtök este Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Johannes Hahn uniós bővítési biztos.
Elfogadhatatlannak nevezték az oktatási és az igazságügyi rendszert, illetve a médiát érintő közelmúltbeli döntéseket, önmérsékletre szólították fel a török szerveket, és arra, hogy minden körülmények között garantálják a tisztességes tárgyaláshoz való jogot.
A rendkívüli állapot lehetővé teszi az elnöknek a rendeleti úton történő kormányzást, és korlátozhatják az állampolgárok alapvető szabadságjogait. Rendkívüli állapot idején kijárási, járműforgalmi tilalmat lehet életbe léptetni, be lehet tiltani a gyűléseket és demonstrációkat, a biztonsági erők járműveket és ingatlanokat kutathatnak át és foglalhatnak le, valamint ellenőrizhetik a szárazföldi, a légi és a vízi közlekedést. A hatóságok továbbá korlátozhatnak vagy betilthatnak média- és sajtótermékeket az intézkedés idején.
Elítélték a Görögországba szökött török tiszteket
Két-két hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte csütörtökön egy görög bíróság azt a nyolc török katonát, aki a múlt hét végi puccskísérletet követően katonai helikopterrel szökött át Görögországba. A katonákat illegális határátlépésben mondták ki bűnösnek. Az ítélet szerint a bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe azt a tényt, hogy fenyegetés elől menekültek.
Az Anadolu török állami hírügynökség arról írt, hogy péntek éjszaka a katonák három helikopterrel igyekeztek sebesült társaik segítségére az isztambuli Vatan sugárúton, de az utcára özönlő emberek tüzet nyitottak rájuk, és távozni kényszerültek. Két helikoptert a laktanyában hagytak, eggyel pedig elhagyták az országot.
A pilótát a légi közlekedés szabályainak megsértésével is vádolták, de ebben a vádpontban ártatlannak találták. Az ítélet végrehajtását három évre felfüggesztette a bíróság, de a katonák őrizetben maradnak, amíg menekültügyi kérelmüket elbírálják.
Törökország a dezertőrök mielőbbi kiadatását követeli Athéntól. A katonák félnek a Törökországban zajló tisztogatások miatt.
Már a Balkánon is hat az Erdogan-Gülen ellentét
Már Bosznia-Hercegovinában is tapasztalhatók a Recep Tayyip Erdogan török államfő és az államcsíny-kísérlettel gyanúsított Fethullah Gülen hitszónok követői közötti vádaskodások jelei és következményei. A boszniai társadalom megosztott a kérdésben, egyesek Erdogan melletti tüntetéseket szerveztek, mások pedig bírálják a török államfőt.
Cihad Erginay, Törökország boszniai nagykövete a Face TV boszniai kereskedelmi csatornának adott interjújában felszólította a boszniai vezetést, hogy tiltsa be azokat az iskolákat, amelyeket az Egyesült Államokban élő Gülen alapítványa működtet. Ide tartozik a Nemzetközi Burch Egyetem, valamint a Bosna Sema nevű hálózat általános- és középiskola-hálózata.
A török nagykövet szerint ezek az iskolák a Gülen-vezette „terrorista szervezet részét képezik”, ami ellen harcolni kell, „ellenkező esetben, ahogy láttuk is, az évek során az állami és más szervezetekbe is beszivárognak”. Emlékeztetett arra, hogy vannak olyan országok, például Üzbegisztán és Azerbajdzsán, ahol felfüggesztették a Gülen-iskolák működését.
Nemcsak a török nagykövet bírálta azonban a Fethullah Gülenhez köthető boszniai intézményeket. Az Ankara pártján álló bosnyákok a Novo Vrijeme című hetilapot támadták, az ott dolgozókat fenyegették és árulónak nevezték. A lapot állítólag Gülen Hizmet (Szolgálat) nevű hálózatának segítségével finanszírozzák. A Bakir Izetbegovic soros államelnök pártjához, a Demokratikus Akció Párthoz (SDA) tartozó Salmir Kaplan pedig az egyik boszniai újságíró-egyesületet, és annak főtitkárát, Borka Rudicot nevezte a Gülen-mozgalom lobbistájának.
Az újságíró-egyesület közleménye szerint aggodalomra ad okot, hogy Kaplan és társai érthetetlen és semmivel sem igazolható módon igyekeznek a török ellentéteket átemelni Bosznia-Hercegovinába - olvasható a Mojahercegovina.com hírportálon.
Leminősítette Törökországot a Standard & Poor's
Leminősítette szerdán Törökország eddig sem befektetési ajánlású államadós-besorolását a Standard & Poor's, elsősorban azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy a múlt heti katonai puccskísérlet politikai következményei kikezdik a beruházási környezetet, aminek negatív növekedési és tőkebeáramlási hatásai is lesznek.
A nemzetközi hitelminősítő szerda este Londonban bejelentette, hogy Törökország hosszú és rövid futamidejű szuverén devizakötelezettségeinek osztályzatát az eddigi BB plusz/B-ről BB/B-re, a helyi valutában kibocsátott török államadósság besorolását pedig BBB mínusz/A-3-ról BB plusz/B-re rontotta. A cég az új osztályzatokon is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben.
Különvélemény
Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?
Szántai János
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
Nagyítás
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
