// 2026. október 22., csütörtök // Elod

Rajonganak a románok a hadseregért és az egyházért

// HIRDETÉS

Ez derül ki egy friss felmérésből.

Majd elolvadnak Románia polgárai a hadseregért és az egyházért – ez derül ki az INSCOP közvélemény-kutató csütörtökön ismertetett felméréséből.

A kutatásból kiderül, hogy a romániai intézmények közül a hadseregben bíznak a leginkább: a megkérdezettek 64,1 százaléka mondta azt, hogy tökéletesen megbízik az egyenruhásokban.

Ha már egyenruha: az egyházé – ami vélhetően az ortodox egyházat jelenti – a dobogó második foka: 54,5 százalék mondta azt, hogy maradéktalanul bízik benne. És még nem ért véget az egyenruhások sora: a harmadik hely a csendőrségé 43,5 százalékkal, míg a rendőrség 41,2 százalékkal a negyedik.

A top ötbe az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) is befért,

a rettegett intézménybe a válaszadók 39,7 százaléka veti minden bizodalmát, míg az államfői hivatal 39,1 százalékkal csak a hatodik.

Igaz, novemberben még csak 33,7 százaléknyian bíztak benne.

Érdekes, hogy a polgármesteri hivatalokban ugyanannyian bíznak, mint a nemzeti bankban: a bizalmi indexe mindkettőnek 34,7 százalék. 

Ugyancsak megegyezik azok aránya, akik a hírszerző szervekben bíznak:

egyaránt 31,4 százalék helyezi minden bizalmát a Román Hírszerző Szolgálatba (SRI) és a Külügyi Hírszerző Szolgálatba (SIE).

A sajtóban már nem bíznak túl sokan: 27,7 százalékos a bizalmi indexe.

A megyei önkormányzatokban 20,1, az alkotmánybíróságban 18,4, a kormányban pedig csak 12,8 százalék bízik.

De még mindig nem őket tartják a leglinkebbnek: a sor végén a pártok kullognak 11,8 százalékos bizalmi indexszel, míg az abszolút lúzer a parlament, amelyben csak 9,8 százalék bízik. Pedig hát ez az az intézmény, amit a polgárok közvetlenül választottak.

A külföldi intézmények között is a military vezet: a NATO-ban bíznak a legtöbben, konkrétan 49,9 százalék. A második az EU 47,8 százalékkal, a harmadik az Európai Parlament 44,7 százalékkal, míg az Európai Bizottságban 43,8 százaléknyian bíznak.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter
Krónika

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter

Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Krónika

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában

Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány
Székelyhon

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány

Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.

// még több főtér.ro
Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot
2026. október 19., hétfő

Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot

Továbbá: elkezdődött a Niculescu-kormány minisztereinek meghallgatása… na meg a politikai nagycirkusz. És a liberális politikusok sorra lemondanak, persze, akad egy-két férges dió is köztük.

Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot
2026. október 19., hétfő

Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot

Továbbá: elkezdődött a Niculescu-kormány minisztereinek meghallgatása… na meg a politikai nagycirkusz. És a liberális politikusok sorra lemondanak, persze, akad egy-két férges dió is köztük.

Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS