// 2026. szeptember 21., hétfő // Máté, Mirella

Párizs volt vasárnap a terrorizmus elleni harc fővárosa

// HIRDETÉS

Több mint ötven ország vezetői vonultak a párizsi terrorizmus-ellenes menet élén.

Több mint egymillió ember vett részt azon a felvonuláson, amelyet a terrorizmus ellen demonstrálva, a franciaországi merényletek áldozataira emlékezve szerveztek vasárnap Párizsban. A vidéki városokban is több mint egymillióan tüntettek.

A felvonulás a République térről indult, a helyszín néhány száz méterre van a Charlie Hebdo szerkesztőségétől. A téren már órákkal a franciaországi idő szerint 15 órakor kezdődött felvonulás előtt százezrek gyülekeztek, gyertyát gyújtottak és virágokat helyeztek el a téren álló, a francia köztársaságot szimbolizáló Marianne szobor lábánál, transzparenseket és több ország zászlaját lengették.

A felvonulás élén mintegy

ötven ország állam- és kormányfője vonult

Francois Hollande francia elnök oldalán.

A politikusokkal párhuzamosan egy másik útvonalon a Charlie Hebdo című szatirikus lap elleni szerdai véres merénylet és az azt követő túszejtések 17 áldozatának hozzátartozói indultak el.

 

 

A politikai vezetők között ott volt Angela Merkel német kancellár, David Cameron brit miniszterelnök, Benjamin Netanjahu izraeli államfő, Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke. Jelen volt

Klaus Johannis román államfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök is,

de az olasz, spanyol, horvát, bolgár, lengyel, cseh vezetőkön kívül részt vett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, valamint Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is. Nem csak európai országok vezetői voltak jelen, részt vett a felvonuláson például II. Abdalláh jordán király és Ibrahim Boubacar Keita mali elnök is.

A politikusok autóbuszon érkezetek a francia elnöki hivatalból, ahol Hollande előzetesen vendégül látta őket. A politikusokat – akik közül többen is üdvözölték a menet menti házak ablakában lévő embereket – hatalmas tapssal fogadta a tömeg.

Az emberek a tüntetést biztosító rendőrökkel is kezet fogtak, megölelték őket, gratuláltak ahhoz, hogy péntek este befejeződött a Charlie Hebdo című szatirikus lap elleni támadással kezdődött franciaországi terrorcselekmény-sorozat.

A felvonulást több mint 5500 rendőr biztosította, a környező épületek tetején mesterlövészeket is elhelyeztek.

A francia elnöki hivatalnak otthont adó Elysée palotában

kisebb incidens is történt,

a távozó Helle Thorning-Schmidt dán miniszterelnök ugyanis megbotlott és elesett: 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Főtér

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

Mi az az urbex, amelynek veszélyeire már a román belügy is figyelmeztet?
Krónika

Mi az az urbex, amelynek veszélyeire már a román belügy is figyelmeztet?

Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.

Georgescu-támogatók hergelték erőszakba a juhtenyésztők bukaresti tüntetését – hírek kedden
Főtér

Georgescu-támogatók hergelték erőszakba a juhtenyésztők bukaresti tüntetését – hírek kedden

Több millió ember nyugdíját rosszul számolták ki – derül ki egy vizsgálatból, amit a nyugdíjpénztárnál végeztek.

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson
Székelyhon

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson

Motorossal ütközött egy személyautó Csíkkozmáson az egyik útkereszteződésnél vasárnap délelőtt – jelentette a helyszínről kollégánk. A baleset helyszínére mentőt riasztottak a sérült ellátására.

Autógumikat kiszúró forgalomlassítót szereltek fel egy erdélyi városban – megbírságolták az önkormányzatot
Krónika

Autógumikat kiszúró forgalomlassítót szereltek fel egy erdélyi városban – megbírságolták az önkormányzatot

Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.

Több száz liter gázolajat lopott, és sokáig azt hitte, megúszhatja, de tévedett
Székelyhon

Több száz liter gázolajat lopott, és sokáig azt hitte, megúszhatja, de tévedett

Öt házkutatást tartottak pénteken Dicsőszentmártonban és Gernyeszegen egy minősített lopás miatt indult nyomozás keretében, egy 27 éves férfit őrizetbe vettek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS