Párizs volt vasárnap a terrorizmus elleni harc fővárosa
Több mint ötven ország vezetői vonultak a párizsi terrorizmus-ellenes menet élén.
Több mint egymillió ember vett részt azon a felvonuláson, amelyet a terrorizmus ellen demonstrálva, a franciaországi merényletek áldozataira emlékezve szerveztek vasárnap Párizsban. A vidéki városokban is több mint egymillióan tüntettek.
A felvonulás a République térről indult, a helyszín néhány száz méterre van a Charlie Hebdo szerkesztőségétől. A téren már órákkal a franciaországi idő szerint 15 órakor kezdődött felvonulás előtt százezrek gyülekeztek, gyertyát gyújtottak és virágokat helyeztek el a téren álló, a francia köztársaságot szimbolizáló Marianne szobor lábánál, transzparenseket és több ország zászlaját lengették.
A felvonulás élén mintegy
ötven ország állam- és kormányfője vonult
Francois Hollande francia elnök oldalán.
A politikusokkal párhuzamosan egy másik útvonalon a Charlie Hebdo című szatirikus lap elleni szerdai véres merénylet és az azt követő túszejtések 17 áldozatának hozzátartozói indultak el.
Francois Hollande welcomes Angela Merkel before the march http://t.co/p2DuKNhV44 pic.twitter.com/4JU0cC0MG1
— Daily Mail Online (@MailOnline) January 11, 2015
A politikai vezetők között ott volt Angela Merkel német kancellár, David Cameron brit miniszterelnök, Benjamin Netanjahu izraeli államfő, Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke. Jelen volt
Klaus Johannis román államfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök is,
de az olasz, spanyol, horvát, bolgár, lengyel, cseh vezetőkön kívül részt vett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, valamint Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is. Nem csak európai országok vezetői voltak jelen, részt vett a felvonuláson például II. Abdalláh jordán király és Ibrahim Boubacar Keita mali elnök is.
A politikusok autóbuszon érkezetek a francia elnöki hivatalból, ahol Hollande előzetesen vendégül látta őket. A politikusokat – akik közül többen is üdvözölték a menet menti házak ablakában lévő embereket – hatalmas tapssal fogadta a tömeg.
Az emberek a tüntetést biztosító rendőrökkel is kezet fogtak, megölelték őket, gratuláltak ahhoz, hogy péntek este befejeződött a Charlie Hebdo című szatirikus lap elleni támadással kezdődött franciaországi terrorcselekmény-sorozat.
A felvonulást több mint 5500 rendőr biztosította, a környező épületek tetején mesterlövészeket is elhelyeztek.
A francia elnöki hivatalnak otthont adó Elysée palotában
kisebb incidens is történt,
a távozó Helle Thorning-Schmidt dán miniszterelnök ugyanis megbotlott és elesett:
Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?
Szántai János
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
