Ortodox vízkeresztkor megáll az idő, nem érvényesek a járványszabályok, nem fertőz a vírus
Csak ez lehet a magyarázat arra, hogy tömörülhet annyi ember olyan kis helyre az ünnepi miséken a hatóságok tapintatos félrenézése mellett.
Ezúttal nem az ország vadkeleti részéről, hanem Erdély kulturális fővárosáról, a szuperfejlett okos Kolozsvárról mutatunk egy képet: így ünnepeltek a hívek vízkeresztkor a kincses város egyik ortodox templomocskája előtt (nem, nem a pékség előtt álltak sorban kenyérért).
No m-am suparat... concerte nu, cinema nu, teatru nu, la băute la prieteni seara nu, la magazin după 21.00 nu... da la...
Közzétette: Tiplea Erika – 2021. január 6., szerda
Társadalmi távolságtartásról persze szó sincs, a csendőrök pedig hát nemigen léptek közbe, hiszen hívők azért ők is valahol. A képet a Civil Kolozsvár (Clujul Civic) Facebook-csoportban osztották meg, és megy is ott a méltatlankodás, hogy ha a járvány miatt gyakorlatilag minden tilos, akkor ezt mégis hogy lehet megengedni.
A Monitorul de Cluj videóján látszik, hogy a kolozsvári ortodox katedrálisnál (Istenszülő elszenderedése katedrális) is volt könyöklés rendesen a félliteres műanyag palackokban osztogatott szentelt vízért (a papok még maszkot sem viseltek), és hogy a példaadó Kolozsvárnak is kéne még egy kicsit kupálódni a példaadáshoz.
Arról persze nem is jó beszélni, hogy Teodosie, a rebellis ortodox érsek mekkora vízkereszti hepajt csapatott: ahogy az borítékolható volt, ezrek tolongtak az általa celebrált ünnepi szertartáson. Bár mondjuk Teodosie a járvány egy éve alatt annyi agyzsibbasztó hülyeséget csinált, hogy a fertőző betegségek lassan tiszteletbeli vírussá fogadják. Lehet tippelni a tünetekre.
Történetek a kereszt alól
Szántai János
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
Érezhetünk-e nosztalgiát valami iránt, amit sosem éltünk át?
Sánta Miriám
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Ahol az évek során enyészetnek indult az ipar – a kolozsvári Sinterom (FOTÓRIPORT)
Sánta Miriám
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek
Sólyom István
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
