// 2026. október 9., péntek // Dénes

Ők bezzeg visszaadnák a hegyeiket!

// HIRDETÉS

Pedig a Norvég Királyság is szabad, független, oszthatatlan és elidegeníthetetlen birodalom.

Az van, hogy Finnország 2017-ben ünnepli függetlenségének 100. évfordulóját. És a Norvég Királyság úgy gondolta, a jeles esemény alkalmából illik megajándékozni a déli szomszédot.

És mit akarnak ajándékba adni a norvégok a finneknek? Egy hegyet, kérem tisztelettel. Nevezetesen a két ország jelenlegi határa mentén húzódó Halti-hegység egyik csúcsát. Amivel egy csapásra megváltozna Finnország földrajza (de a történelme is), ugyanis ez a csúcs lenne Suomi legmagasabb pontja. (A jelenlegi 1.324 méter helyett 1.331 méter „magas” lenne az ország, vagyis kerek hét métert nőne a századik születésnapján.)

Erna Solberg norvég miniszterelnök hivatalosan is bejelentette: még nem hozott végleges döntést, de vizsgálják az ügyet, ugyanis van néhány formális nehézség, amit le kellene küzdeni. Az egyik például maga a norvég alkotmány, amelynek első cikkelye kimondja: „A Norvég Királyság is szabad, független, oszthatatlan és elidegeníthetetlen birodalom.” Hát ezzel első ránézésre nemigen van mit kezdeni, módosítási kezdeményezés, népszavazás és más ehhez hasonló lépések megtétele nélkül.

Ám a jogtudomány egyik jeles norvég professzora kijelentette: az alkotmány szövege nem érvényes kismértékű határmódosításokra. (A tervezett ajándék azt jelenti, hogy a jelenlegi határt eltolják 40 méterrel, Norvégia fele, miáltal a Norvég Királyság 0,015 négyzetkilométert veszítene területéből.) Az utóbbi időben a norvég-finn és a norvég-orosz határt is többször módosították, a folyóágyak, homokdűnék és apró szigetek pozícióinak változása következtében.

Bjørn Geirr Harsson geofizikus, az ajándék ötletgazdája szerint az 1750-ben meghúzott (jelenleg is érvényes) határ geofizikai szempontból illogikus, ugyanakkor rendkívül szerencsétlen Finnországra nézve, amelynek jelenlegi legmagasabb pontja nem is nevezhető hegycsúcsnak. Ha tehát létrejönne az ajándékozás, „Norvégia tulajdonképpen visszaadná Finnországnak a hegyeit”.

Az biztos, hogy a gesztusnak van közösségi támogatottsága. Az ajándékozást népszerűsítő Fb-oldal igen sok lelkes egyetértőt gyűjtött egybe, mind norvégokat, mind pedig finneket.

És akkor hozzátesszük: Kolozsvár épp 700 éves. Vajon mekkora az esélye annak, hogy kikerüljenek a többnyelvű városnévtáblák? Úri gesztusként, ha nem egyébért. Aztán: Románia 2018-ban ünnepli a Nagy Egyesülés 100. évfordulóját. Vajon mekkora esélye van annak, hogy (amolyan fordított ajándékként) visszaadjon Magyarországnak, mondjuk, egy zsombékot? Valaki igazán csinálhatna egy ilyen Facebook-oldalt.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS