Nincsen más ebben a cikkben, csak egy este és Cseh Tamás
A Dalnok feltámadt Kolozsváron, és mi is vele együtt.
A történet úgy kezdődik, hogy volt egy koncert Kolozsváron, 1990. február 24-én. Nem, a történet valójában úgy kezdődik, hogy volt egy koncert 1973-ban, a budapesti Huszonötödik Színházban: itt lépett fel Cseh Tamás első zenekarával, az Ad Libitum együttessel.
Ugyancsak velük zenélt azon a bizonyos, ma már történelmi jelentőségű hangversenyen, amelyet napra pontosan 25 évvel ezelőtt tartottak a Kolozsvári Magyar Opera színpadán. Az első olyan esemény volt ez a forradalom után, amelyen magyarországi előadó lépett a kincses város közönsége elé. Felemelő élmény lehetett, maga Cseh Tamás azt írta róla naplójegyzeteiben: „Így kéne mindig énekelni. Ritka ártatlan szeretet, ilyen tapsot még életemben nem hallottam.”
Ezt a koncertet „játszották újra” most az Operában, a Kincses Kolozsvár Egyesület és a Cseh Tamás Archívum Alapítvány szervezésében – bár voltak jelentős különbségek a két előadás között. A '90-es koncerten például nem vett részt az aktuális magyar miniszterelnök felesége, a mostanin viszont igen. Lévai Anikó, aki – mint kiderült – az esemény kezdeményezője volt, igricek, prédikátorok és próféták szellemi utódának nevezte Cseh Tamást, nehéz időkben ő mondta ki az igazságot - nem a sorok között, hanem a sorokban. Bereményi Géza és Csengey Dénes soraiban.
" target="_blank">szoboravató dalátirata, a grimaszok, a bohóckodás a vége felé – mindez mélyen emberi és nagyon csehtamásos.
Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?
Szántai János
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
