// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Nincs egyetlen Erdély-kép

// HIRDETÉS

És ez jól van így. Legalábbis ez derült ki a Szépirodalmi Figyelő kolozsvári estjén.

A Szépirodalmi Figyelő kicsit olyan az irodalmi folyóiratok között, mint a Főtér.ro az online lappiacon: alapvetően szemlefolyóiratként tartják számon, így szokás azonosítani a prérin, bár a lap tartalmának kisebb részét teszik ki a szemlézett szövegek (a szemlejelleg csak az irodalmi részére vonatkozik). A SzIF legutóbb tematikus Kolozsvár-számmal jelentkezett, ezt mutatták be a kincses városban – az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében – a lap szerkesztői: Pápay György, Vass Norbert és Vincze Ferenc, akikkel Biró Annamária beszélgetett.

A magyar irodalmi szcéna szemlézése egyébként nem annyira egyszerű feladat, amilyennek elsőre tűnhet: az irodalmi életnél már csak a politikai élet megosztottabb Magyarországon, a különböző világnézeti-esztétikai szekértáborokhoz közel álló folyóiratok kiegyensúlyozott és elfogulatlan áttekintése meglehetős szerkesztői érzékenységet kíván – a SzIF-nek mindezidáig, úgy tűnik, sikerült megtartani az egyensúlyt.

 

Egy Kolozsvárról (vagy akár egész Erdélyről) szóló tematikus összeállítás több szempontból is kihívás – ezt a szerkesztők mondták, és mi bőszen bólogattunk, egyetértőleg. Egyrészt az utóbbi években Magyarországon megnövekedett az érdeklődés minden iránt, ami Erdéllyel kapcsolatos, és ez az érdeklődés nyilván nem mentes a politikai motivációktól sem. Ezzel persze semmi baj nincs, csak nehéz elkerülni a kisajátító beszéd csapdáit – főként, hogy az eltérő Erdély-képek kizárólagos igazságokként feszülnek egymásnak. Úgy is mondhatnánk: mindenki másfajta Erdélyt képzel magának, a magyarországi és erdélyi nézőpontokat gyakran nehéz egymással megfeleltetni. (Ha már képzelt Erdély: György Péter értelmiségi bestsellere, az Állatkert Kolozsváron – amely természetesen nem maradhatott ki az összeállításból – például igen jó vitapozíciókat biztosít szakavatottabb bírálói számára, hogy finoman fogalmazzunk.)

 

Másrészt olyan, hogy az igazi Kolozsvár, nincsen: már az is kérdés, ugye, hogy amikor a kincses városról beszélünk, a magyar vagy a multikulti Kolozsvárra gondolunk-e. A SzIF csapata a legjobb megoldást választotta – igyekezett mindenre gondolni, már amennyire a terjedelmi korlátok miatt ez lehetséges. Román szerző méltatja a magyar színházat, magyar szerző ír a román képzőművészetről, így körvonalazódik egyfajta plurális Erdély-kép. 

 

De bármilyen képet alkossunk a transzszilván kultúráról, annak vitathatatlanul része Király László és László Noémi munkássága – ugyanis őket tüntették ki a Szépirodalmi Figyelő díjával.

 

Egyszóval: az „erdélyiség” vagy a „kolozsváriság” lényegét megragadni bizony nehéz ügy. És ez közös nevezőnek pont elég.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés
Krónika

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés

Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS